24925. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőkamra nagy hőt fejlesztő tüzelőberendezések számára

— 2 — vannak elrendezve, melyek csövekből képezhetők vagy esetleg közvetlenül a falazatba beépíthetők. Ezen (e) csatornák a kamra oldalfalai mentén hátrafelé, közel a (h) tűzhídig (2. ábra) nyúlnak, itt fölfelé kanyarodnak és a kamra mellső fala felé a (d) boltozat bizonyos pontjáig vezetnek, a hol is befelé kanyarodva, egymással átellenben a lapos (i) légkamrába torkolnak, mely közvetlenül a kazán alatt, vagyis a kazán ós a (d) boltozat között van elrendezve. Ezen (i) légkamra az oldalakon és mellső végén tömítően van zárva, míg hátsó, a (h) tűzhíd felé nyúló végén czélszerüen nyitva van. Az (i) kamrából a (d) boltozaton át több (n) légcsatorna (1. ábra) vezet a tüzelő kamrába, melybe azok a boltozat alatt torkolnak. Az (a) kamrában végbemenő égés, valamint az égési gázoknak a (h) tűzhíd fölött való eláramolása következtében előidézett huzam az (e) csatornákon át levegőt szív be, mely az (e) csatornákon való átáramlásánál a tüzelő kamra hősugárzása következtében fölhevül és az (i) légkamrába, innen pedig az (n) csatornákon át az (a) tüzelő kamrába áramlik és itt a (d) boltozat belső fölületével érintkezésbe jut. Az ily módon beáramoló levegő a tüzelő kamrából távozó égési gázokkal találkozván, anynyira szétterjesztetik, hogy az a (d) boltozat belső fölületét egészen elfödi és az égési termékek igen nagy hője ellen hatásos védő réteget képez, mely megakadályozza, hogy az égési termékek a boltozattal közvetlen érintkezésbe jöjjenek és azt megrongálják. Kísérletek azt mutatták, hogy a leírt modon az (a) kamra (d) boltozatán át bevezetett levegő tényleg teljesen megakadályozza a boltozat megolvasztását vagy kivájását, még pedig a nélkül azonban, hogy az égési gázok által a tüzelő kamra falazataival közölt hőt számbavehetően csökkentené. A beáramló levegő az (e) csatornákban való fölhevülése után az (a) kamrában az égési gázokkal keveredik és az égési folyamatot előmozdítja, egyidejűleg azonban az égési gázoknak a boltozatra különben gyakorolt káros hatását beszünteti. A kísérletek azt bizonyították, hogy a boltozaton fölülről bevezetett levegő az égést sokkal jobban táplálja, mint a más helyen bevezetett égési levegő. Az által továbbá, hogy az égési gázok a ; boltozat alatt a (h) tűzhíd felé áramolnak, a boltozat hátsó végén a gázok oly keringésbe jönnek, melynek következményeképen az (i) légkamrának nyitott végén kiáramló levegő lefelé szívatik és erősen a j (d) boltozatnak hátsó végéhez simul, míg | az égési gázokkal nem találkozik. Ez által ! a boltozat hátsó vége, mely az eddigi be. rendezéseknél a vele érintkezésbe jövő, i igen forró égési gázok hatásának volt kitéve, igen hatásos módon megvédetik, i Az égésnek az (a) tüzelő kamrában való előmozdítására a föltüntetett berendezésnél az (f) gőzcső van elrendezve, mely a j (b) kazán gőzterétől kiindulva, és az (i) I kamrán keresztülvezetve, előnyösen a (d) boltozat hátsó végéig nyúl. Ezen (f) csőnek zárt vége több finom (s) nyílással (3. ábra) | van ellátva, melyeken át a gőz finom sugarakban a (d) boltozat fölött az (a) tü| zelő kamra fölső részébe áramlik. Az ily ( módon befúvott gőz a távozó égési gázok ; irányában a (h) tűzhíd felé veszi útját. Bebizonyult, hogy gőznek ily módon való beáramoltatása sokkal jobb eredményekhez vezet, mintha azt az eddig szokásos módon vezetjük a tüzelő kamrába. Ezen elrendezésnél a (d) boltozat nem csak védő burkolatként szolgál az (f) gőzcső számára, hanem egyszersmind túlhevítőként is, a menynyiben az (f) csövön átáramoló gőz a boltozat hősugárzása folytán túlhevíttetik és ez által a tüzelő kamrában kifejtett hatása jelentékenyen fokoztatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tüzelő kamra nagy hőt fejlesztő tüzelő berendezések számára, jellemezve azáltal, hogy a tüzelő kamrába oly módon vezettetik levegő, hogy a kamrának tűzálló kövekből épített falai folyton egy légréteggel tartatnak födve és ez