24897. lajstromszámú szabadalom • Vonórúd - szerelvény vasszerkezetű hidakhoz

- 6 -üres szögecslyukak a nagyobb átmérőre kidörzsöltetnek s a nagyobb szögecsekkel beszögecseltetnek, mire a vonórúd-szerelvény eltávolítható, s az övekben az öntvény megerősítő csavarok után visszamaradt üres szögecslyukak is beszögecseltetnek, vagy ha bármely okból azonnal be nem szögecselhetők, ideiglenesen csavarokkal pótoltatnak. Ha azonban a feszültségpróbánál az konstatáltatnék, hogy a rácsrúdbau működő húzási erő, nagyobb eltérést mutat a rácsrúd részére előírt önsúly-erőtől, akkor a rácsrúd feszültsége újból szabályozandó lesz, mi egyszerűen azáltal történik, hogy a meglazított vonórúd-szerelvény újból megfeszíttetik, még pedig azon határig, hogy az új és régi feszültsége közötti különbség, azon különbségnek feleljen meg, mellyel a szerkezet rácsrúdjában konstatált feszültség, a rúd részére előírt feszültségtől eltért. Ha ezen konstatált feszültség a kelleténél nagyobb volt, akkor a vonórúd-szerelvény erősebben lesz meghúzandó, mint a mily mérvben az első alkalommal meghúzva volt; ha pedig a rúdfeszültség kisebb volt, akkor a szerelvény gyöngébben lesz meghúzandó. Ezen második meghúzás mérvét egyszerű számítás által pontosan meg lehet állapítani, amennyiben egyrészt a rácsrúd szelvénye, másrészt a vonórúd-szerelvény karmantyújának szelvénye adva van. Ha a vonórúdszerelvény a kiszámított határig meghúzatott, akkor a rácsrúdbau és az övgerinczlemezen szögecslyukaiban lévő ideiglenes csavarok eltávolíttatnak s az előbb levert 1—•2 szögecs kiveretik, mire a rúd és gerinczlemez szögecslyukai a vonórúd-szerelvény más feszültségeinek behatása alatt egymással szemben ismét más helyzetbe jutnak, illetve némileg eltolódnak. Ezen újabb eltolódás azonban, tekintettel arra, hogy csak kisebb erőkülönbségről lehet szó, nem lehet több 0-2—0'5 mm.-nél, mire az összes szögecslyukak dörzsárral kidörzsöltetnek s beszögecseltetnek. Az újabbi feszültségi próba már alig fog említésre méltó eltérést fölmutatni a rácsrúd részére előírt erőtől. Erre a szerelvény eltávolíttatik s az övben maradt iires szögecslyukak is beszögecseltetnek. Ha a bevezetésben 3. pont alatt jelzett munka vagyis valamely gyönge szelvényű ferde rácsrúd erősbítése volna a föladat, a munka lefolyása röviden a következő: A vonórúd-szerelvény a már leírt módon, a rácsrúd mentén fölszereltetik a karmantyúkra és a régi rácsrúdra feszmérők erősíttetnek s a vonórúd-szerelvény a híd tehermentes állapotában addig feszíttetik meg, míg a régi rácsrúd teljesen meglazul. A rácsrúd ily laza állapotában szögecselen dó föl aztán a régi rácsrúd egész hoszszában, a rácsaidat erősbítő új alkatrész, mely munka az erősbbítés módja és mérvétől függ. s melynél a rácsrudat az övekhez erősítő szögecsek egészben vagy részben az új alkatrész fölszögecselhetése végett, kiverendők lesznek. Ha az új alkatrészek fölszerelése és szögecselése megtörtént, akkor feszültségi próba eszközöltetik a vonórudak meglazítása által, mint az a 2. szám alatti munkánál leíratott. Ha a feszültség ez alkalommal meg nem felelő volna, akkor az a már leírt módon szabályozható. A munka ezen módja által azon nagy előnyt érjük el, hogy a fölszögecselt új alkatrészek a régi alkatrészek teljes laza állapotában szögecseltetvén föl, az utóbbiakban, a vonórúdszerelvény meglazítása után már az önsúly behatása alatt föllépő erőt a régi és új alkatrészek egyenlő mérvben veszik föl. A vonatterhelés általi igénybevételt természetesen szintén. Ha azonban ezen munkát a vonórúd-szerelvény nélkül s akként vinnők keresztül, hogy az új alkatrészek, a régi alkatrészeknek az önsúly általi feszültsége közben szögecseltetnek föl, akkor az új alkatrészek a híd önsúlya által a rácsrúdban előidézett feszültségből semmit sem hordanak, mert a régi alkatrészek változatlanúl hordják az önsúlyt, s az új alkatrészek csak a vonatterhelésnél lépnek működésbe. Ily módon aztán állandóan egy és ugyanazon rácsrúdbau két különböző feszültségi alkatrész van. Hasonló elvek szerint történik a munka i kivitele, ha a bevezetés 4. pontjában emlí-