24885. lajstromszámú szabadalom • Úszómű

úszómű csak a középvízig emelkedhetik föl. Az 5. és 6. ábra a bóják lehorgonyzását és az úszókötél és úszótestek megerősítését tünteti föl. Az (a) úszótestek egy (b) kötélen vannak megerősítve, melyet kellő számú (c) úszóbója tart a víz szinén. Ezek a bóják egymástól megfelelő távolságban vannak lehorgonyozva. Az (a) úszótestek alkalmas, a vízen úszó anyagból, pl. fából, deszkából, rudakból, rácsokból, rőzsekötegekből, ágakból, szalmazsuppokból stb. állanak és henger-, hasáb- vagy táblaalakúak. Ezek az úszótestek akként vannak a (c) úszóbójákhoz kötött (b) kötélen megerősítve, hogy szabadon elmozdulhassanak. Az úszóbóják vagy egy vasból készült horgonnyal vagy segédhorgonyokkal, mint kocsikerekekkel, kövekkel, lehorgonyzó szekrényekkel stb. vannak lehorgonyozva. A (b) kötél az utolsó bójákon túl meg lehet nyújtva és végeivel a partokon lehet lehorgonyozva. Lehetséges azonban az is, hogy csak az egyik végét horgonyozzuk le az egyik parton, mint az az 1. ábrán látható. Ha a kötél végét a parton le nem horgonyozzuk, azokat a bójákat, melyekhez a kötél végei vannak kapcsolva, kétszeresen horgonyozzuk le, még pedig egy a folyó sodrába eső fölsőhorgony (2. ábra) és egy közel a kötél megnyújtásában elrendezett (e) horgony segélyével, míg a kötél végei között lévő bóják, illetőleg ezek közül bizonyos számú bója lehorgonyzására csak egy-egy (d) fölső horgony szolgál. A bóják számát az áramlási viszonyoknak megfelelően határozzuk meg. A horgonynak a kötéltől való távolságát, úgyszinte a kötél feszültségét a víz mélységének és az áramlási sebességének megfelelően szabjuk meg. A kötél és úszótestek helyzetét, valamint az egész úszómű és a vízfolyás által képezett szög nagyságát a viszonyoknak megfelelően horgonyok elrendezésével és a lehorgonyzó kötél hosszának megszabásával, az úszókötél megfeszítésével és ama kötelek méretezésével lehet szabályozni, melyek az egyes úszótesteket az úszókötélhez kötik. A bóják lehorgonyzó köteleit akként méretezhetjük, hogy a bóják áradó víznél a víz szint egészen a legnagyobb vízig követhessék, mint az a 3. ábrán látható. Ha azonban az úszóműnek a nagy víznél a nagy víz színe alatt bizonyos mélységben kell lennie, akkor a bóják lehorgonyzására, mint az a 4. ábrán látható, (f) alsó horgonyokat is alkalmazunk, ugy hogy a bóják — ha a lehorgonyzó kötelek például a középvíznek megfelelően vannak megszabva — a nagy víz színe alatt úsznak. Hogy a lehorgonyzó kötelek, valamint az egyes úszótestek az úszókötélen meg vannak erősítve, a viszonyoknak megfelelően könnyen megrövidíthessük és meghosszabbíthassuk, a bóják lehorgonyzó köteleit például a csatolt rajz 5. és 6. ábráján látható módon vezetjük. Ha a lehorgonyzó kötél egyik végén lévő (h) horgot a másik végén lévő (g) karikából kikapcsoljuk és egy másik horgot akasztunk a karikába, a lehorgonyzó kötelet kényelmes módon hosszabbíthatjuk, illetőleg rövidíthetjük meg. Az (a) úszótesteket két (n n) drótkötéldarabbal, mely ek végein karikák vannak, a (b) úszókötél (k) horgaiba akasztjuk be, megfelelő megnyújtódarabok közbekapcsolásával az úszótesteket az úszókötéltől távolabb, vagy eme megnyújtódarabok eltávolításával ahhoz közelebb rendezhetjük el. A lehorgonyzó kötél a horgony (m) karikáján van áthúzva és a végei között lévő kapcsolat megoldása után a gyűrűből egyszerűen kihúzható. Magától érthető, hogy a lehorgonyzó kötélt hosszának megváltoztatásával az úszóműnek a folyóban elfoglalt legmagasabb helyzetét és a lehorgonyzó kötelek hosszának egyenlőtlen megváltoztatásával az úszóműnek a folyam áramlási irányával képezett szöget is megváltoztathatjuk bizonyos határokon belül, míg a horgonyokból való kikapcsolás után az egész úszóművet kiemelhetjük és a folyó más pontján építhetjük be.