24882. lajstromszámú szabadalom • Be- és kirakodó berendezés mozgásban lévő vonatok számára

13. ábra a 10. ábrában bemutatott kapcsoló szerkezetnek módosítása; a 14. ábra a vonathoz tartozó kocsi rakodó szerkezetének a kapcsoló szerkezettel kapcsolatban való nézete; a 15. ábra a rakodó kocsi mozgásának szabályozására szolgáló szerkezet nézete; a 16. ábra egy rakodó tartónak alaprajza, mely automatikus úton szállíttatik át egyik kocsiról a másikra; a 17. ábra ezen rakodó tartó egy részletét mutatja oldalnézetben; a 18. ábra az állomáshoz tartozó rakodó kocsi kerekei fékjének nézete; a 19. ábra a 18. ábrában bemutatott fék egy részlete; a 20. ábra a fék egy módosított kiviteli alakjának nézete. Az állomás, melyen a vonatok rakodásának történni kell, míg ezek azon áthaladnak, bizonyos hosszban egy vagy két (1) rakodó sínnel van fölszerelve, melyek az állomáson keresztülmenő sínpályával párhuzamosak. Az 1. és 2. ábrákon látható példán föltételezzük, hogy az ellenkező irányokban haladó vonatokhoz egyetlen egy rakodó sínpálya van. Ezen a legegyszerűbb berendezésen alapszik az egész alábbi leírás is, kivéve a 13. ábrához tartozó magyarázatot. A rakodó pályát mindkét végén (3) lejtős pályák határolják, és közepén a (4) fogas rúddal van fölszerelve; oldalt a rakodó pályát (5) rácsszerkezet határolja, mely egy úttal a (6) rakodó kocsi számára vezetéksinekkel bírhat, melyek megakadályozzák, hogy a rakodó kocsi pályájáról kivettessék. A rakodó pályától oldalt mindenik (3) lejtős pálya végén a szállítandó tárgyak számára egy helytálló (7) rakodó állvány van. Minden vonatnak, melyre vagy melyről az állomáson való áthaladása közben rakodni akarunk, (8) rakodó kocsija van, mellyel az állomáshoz tartozó (6) rakodó kocsi önműködően kapcsoltatik. Az áruk pl. szén, víz sőt esetleg utasok is, a (10 11) tartókba helyeztetnek, melyek közül a 2. ábrabeli esetben a (10) tartó a mozgásban levő vonatra, míg a (11) tartó a vonatról az állomás rakodó kocsijára szállítandó át. Az ezen tartóknak átszállítása egy a (8) kocsin alkalmazott és ennek a (6) rakodó kocsival való kapcsolása után önműködően működésbe jövő (12) szállító eszközzel történik. A vonatnak az állomáson való áthaladása előtt a (6) rakodó kocsi a (3) lejtős pályán egy bizonyos magasságban van, még pedig oly magasságban, melyről elindulva a szükséges gyorsulást megkapja. Abban a pillanatban, a melyben az állomástól egy bizonyos távolságban a közeledő vonatról egy jelt adnak, a (6) rakodó kocsi, akár önműködően, akár nem, elszabadul, a (3) lejtős pályán lefelé mozog, mondjuk a (13) nyíl irányában, és egy bizonyos sebességet ér el. Ha most a vonat mellette ugyanabban az irányban, esetleg egy csak valamivel kisebb sebességgel halad, úgy a vonat (6) kocsija a mozgásban levő (8) rakodó kocsival az alább leírt kapcsoló szervek segélyével kapcsolódik, a (12) szállító készülék működésbe jut, és a (10) tartót a (8) kocsira, a (11) tartót pedig a (6) kocsira helyezi át. Mihelyt a (8) és (6) kocsiknak tartalma így átcseréltetett, a (6) rakodó kocsi a (8) kocsitól önműködően kikapcsolódik, i ióbbi a vonattal tovább halad, míg az állomás rakodó kocsija megfékeztetik. A (10) és (11) rakodó tartók, melyek belül az áruk fölvételére alkalmasan vannak berendezve, alsó lapjaikon simák; a (8) és (6) kocsikon (14) és (15) görgető hengerek vannak elrendezve, melyeknek tengelyei a sínekkel párhuzamos irányúak. Ezektől a (14) és (15) hengerektől oldalt helytálló (16) és (17) félkörkereszt,metszetű gerendák vannak, melyek a rakodó tartóknak egyik kocsiról a másikra való átjutását megkönnyítik. A rakodó tartóknak esetleges, nem szándékolt elmozdulásának megakadályozására a kis kerekekkel fölszerelt (18 19) ütközők szolgálnak. A rakodó tartóknak mozgatását a kocsikon (20 21) emelő csigákkal eszközöljük, melyek segélyével a (24 25) kerekekkel ellátott (22 23) keretek bármelyikét tetszőleges ferde helyzetbe hozhatjuk, úgy hogy ez által a rajta levő rakodó tartót kényszerítjük, hogy a lejtés irányába gördüljön.