24868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kálium-, nátrium-, (lithium), bárium-, stronczium- és kálczium klorátjainak, valamint chlorzinknek előállítására
— 2 — mazó oldatokat a ehlorátok kinyerése czéljából különböző módon dolgozhatjuk föl tovább, a szerint, a mint csak a cklorátokat vagy pedig a zinkehloridot is előállítani akarjuk. Az utóbbi esetben a kapott oldatokat előbb 40° Bé-ra bepárologtatjuk és kikristályosítjuk. A kristályokat czentrifugáijuk, az anyalúgokat pedig tovább bepárologtatjuk 60° Bé-ra és kikristályosítjuk, a mikor még egy nagy rész chlorát kikristályosodik. Az itt visszamaradó anyalúgot most még 65° Bé-ra bepárologtatjuk és lehetőleg jól lehűtve újból kristályosítjuk; ekkor az öszszes, technikailag kinyerhető chlorát kikristályosodott. Ez a legelőnytelenebb esetben 92—94°/0 -a a theoretikus mennyiségnek. Mindezeket a kristályokat átkristályosítással tisztítani kell; végül az utolsó átkristályosításnál a készített chlorát fémjének kevés hydroxydját adjuk hozzá oly czélból, hogy a chlorzinknek a kristályokban még jelenlévő nyomait eltávolítsuk. Az anyalúgokat, melyekből a chlorátokat ilyen módon annyira, a mennyire lehetséges, eltávolítottuk, 72° Bé-ra való további bepárologtatással teljesen megszabadíthatjuk a még jelenlévő csekély mennyiségű chlorátoktól és azután százazra bepárologtathatjuk, vagy pedig megfelelő fokra hígítva más a kereskedelemben szokásos alakba hozhatjuk. Ha csak chlorátot akarunk készíteni, 1 akkor a szűrősajtótól jövő chlorát és zink- ! chlorid-oldathoz még 3-szor annyi zink- j oxydot keverünk, mint a mennyit már föl- j oldottunk. E czélból kell. hogy az oldatok ; legalább 38° Bé erősek legyenek. A keve- I i'és erős keverőszárnyakkal ellátott keverő- i készülékben történik, miközben a tömeg erősen fölmelegedik, darabossá és majdnem szárazzá lesz, a mennyiben zinkoxychlorid képződik, mely a keletkezett chlorátot magába zárja. Az egész tömeget azután teljesen megszárítjuk és ólomból készült Shauks-féle kilúgzókészűlékben kilúgozzuk. Az oldhatatlan zinkoxychlorid ekkor vissza- I marad és csak a képződött chlorát és egy kevés, esetleg le nem kötött zinkchlorid, megy az oldatba. A chlorátoldatot, úgy mint előbb, bepárologtatás után kikristályosítjuk, míg a kilúgzott zinkoxychlorid alkalmas készülékekben gőz jelenlétében hevítve zinkoxyddá alakíttatik, mi mellett sósav száll el, mely vízzel való elnyeletés után ismét hasznosítható. Az így regenerált zinkoxydot ismét fölhasználjuk, úgy mint fönt leírtuk. A készülékek, melyek technikailag még nincsenek véglegesen megállapítva, a folytonos üzemnél gyakorlatilag is meg lesznek szerkeszthetők. Kisebb mértékben végzett kísérleteknél olyan regenerált zinkoxydot kaptunk, mely 1—l^V/o zinkchloridnál többet nem tartalmazott, a mi a czélnak teljesen megfelel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a kálium, nátrium (lithium), bárium, stronczium és kalczium chlórsavas sóinak előállítására zinkoxydnak vagy zinkoxyd tartalmú anyagoknak alkalmazásával oxygénátvivő gyanánt, jellemezve az által, hogy a zinkoxydnak vagy zinkoxyd tartalmú anyagoknak vízzel és az illető alkáli- vagy földalkálifém chloridjával való keverékébe chlórt vezetünk. 2. Az 1. igényben védett eljárásnál a chloráttá át nem alakult chlór hasznosítása chlórzink alakjában, jellemezve az által, hogy az 1. alatti eljárásnál képződött oldatból a chlorátokat kikristályosítjuk és az anyalúgot szárazra bepárologtatjuk, vagy pedig megfelelő sűrűségű kereskedelmi árúvá alakítjuk át. 3. Az 1. igényben védett eljárásnál a chloráttá át nem alakult chlór visszanyerése sósav alakjában és a zinkoxyd regenerálása a képződött chlórzinkből, jellemezve az által, hogy az 1. alatt képződött chlorát- és zinkchlorid oldathoz fölös zinkoxydot adunk, a darabossá váló tömeget kilúgozzuk és a visszamaradó zinkoxychloridot gőz jelenlétében hevítve, a chlórt sósav alakjában kiűzzük. PALLAS KÉSZVÉNYrXRSASAU NYOMDÁJA BUDAPBSTKH
