24862. lajstromszámú szabadalom • Önműködő léghuzamszabályozó alacsony nyomású gőzfűtési berendezésekhez

eljuthat; (b) pedig az ezt elzáró szelep; (e) az elzáró folyadékkal részben megtöltött U-alakú közlekedő cső, amely a kazán gőzterével a (d) csővezeték útján van összekötve ; (e) a melegvízfűtési rendszernél általánosan használt kiterjedési csővel ellátott szabályzó. Megfelelő emeltyűáttételek segélyével ez mozgatja azután a (b) légszabályzó szélepet. A szabályzó például a következőkben leírandó szerkezettel is birhat ; megjegyzendő azonban, hogy ezen czélra minden más hasonló szerkezet is ép így fölhasználható. A tulajdonképeni kiterjedési csövet a 3. ábrán látható és az esetleg fölhasított nagyobb átmérőjű cső alsó részén belül szilárdan megerősített (1) cső alkotja. A (2) cső fölső végén a (3)-al jelölt szekrényalakú szerkezet van, melynek oldalaira a (4) csap körül forgó (5)-el jelölt kétkarú emeltyű, két igen különböző nagyságú karral van ágyazva. Az (1) kiterjedési csövön, a (3) szekrény belsejében a (6) mozdulatlan kar van megerősítve, melynek vége a (7) rúd által az (5) emeltyű rövidebb kari ára hat; míg az (5) emeltyű hosszabb karja megfelelő módon a (b) szeleppel van összeköttetésben. Az (1) kiterjedési csőnek minden hosszváltozása az (5) emeltyűkar helyzetét megváltoztatva, vele együtt a (b) szelep is jobban, vagy kevésbbé nyittatik. Az (e) szabályzó fölső vége az (f) cső segélyével az U-alakú állócső egyik szárának oldalával, míg az alsó vége ugyanezen csőnek legmélyebb pontjával a (g) cső segélyével van összekötve. A kazán befűtése előtt a (c) állócső az elzáró folyadékkal (vízzel), akként töltetik meg, hogy a víz a (c c) cső szárai és az (e) szabályzóban egész az (f) cső elágazási pontja fölé körülbelől az (x x) vonalig érjen; amikor is a (b) szelep egészen nyitva van. Mihelyt a kazánnyomás annyira emelkedik, hogy a (d) csövön a (c) állócsőszerkezet balszárába jutó gőz a benne lévő záró folyadékot az (e) szabályzó csőhöz vezető (f) cső betorkolása alá lenyomja, a gőz az (f) csövön keresztül az (e) szabályzóba is bejuthat; miközben a vizet az (e) ! szabályzóból az ezzel közlekedő (c c) állócsőszerkezetbe nyomja. A szabályzó kiterjedési csövének egy része ekkor a forró gőzzel, többi része pedig a hideg vízzel érintkezik; minek folytán csakis a forró gőzzel érintkező része terjedhet ki. A gőznyomás emelkedésével a (c) cső balszára és az (e) szabályzóban a víz föliilete lejebb szoríttatván, a kiterjedési csőnek arányosan nagyobb és nagyobb része jut érintkezésbe a forró gőzzel; minek folytán az mindjobban kiterjedve, a (b) szelep segélyével az (a) légcső nyílását mindjobban elzárja és az égéshez szükséges levegőjutalékot is arányosan csökkenti. Ennek következtében a tűz tökéletlenebb égése a (c c) cső balszára és az (e) szabályzóban lévő víz sziliének emelkedését idézi elő; miközben az (1) kiterjedési csövet lehűti, ez pedig összehúzódása folytán az emeltyűszerkezet közvetítésével a (b) szelepet megfelelő módon kinyitja. Hogy pedig a szabályzóban az elzáró folyadék a gőzzel fölmelegedés elkerülése czéljából közvetlen ne érintkezhessék, az összekötő (f) csőnek legczélszerűbb lefelé fordított U-alakot adnunk; minek folytán a készülék megtöltésekor a cső fölső része levegővel marad megtöltve; ami azután az elzáró folyadékot a gőztől elszigeteli. Hogy pedig a gőznyomás rohamos emelkedése esetén a (c) csőből a víz a szabadba ki ne dobassék, a (c c) cső jobb szára fölül, egy minden oldalról zárt (h) edényben végződik, melynek födelébe a lefelé hajlított, szabadba nyíló (i) cső illesztetik. Ha aztán a gőznyomás a megengedett határt túllépné, az elzáró folyadék a (c c) csövön, illetve annak jobb szárán keresztül a (h) tartóba szoríttatik; míg a gőz az (i) csövön keresztül a szabadba juthat. A (h) edény fenekébe erősített (k) csövön keresztül, az elzáró folyadék a (c c) cső alsó részébe jutva a gőzt ismét elzárja, mivel a (k) csőben a vízoszlop magassága nagyobb mint a (c c) csövek száraiban. Ha a rendelkezésre álló tér, elegendő magas csőszerkezet alkalmazására nem állana i rendelkezésre, úgy azt a 2. ábrán látható