24837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sásnak, kákának és más szálas rostnövényeknek fonható hosszú rostokra és papírgyártásra alkalmas rövid rostokra való egyidejű földolgozására

szór két részre, fölső és alsó részre vágjuk. Ez azért szükséges, mert a sás alsó, vízben álló részének szövetei erősebbek és így annak föltárásához a főzésnél erősebb lúgot kell használni, mint a fölső részekéhez. Ezért a két részt külön dolgozzuk föl és pedig első sorban áztatjuk. Az áztatás czéljából az anyagot az áztató kádakba visszük, itt vízzel leöntjük és a vizet a gőz bevezetésével 40—50°-ra fölhevítjük. Az anyag mintegy hat óráig marad a jelzett hőmérsékleten tartott vízben. A tisztátalan vizet azután leeresztjük, újabb, tiszta vízzel pótoljuk és az anyagot újabb hat órai áztatásnak vetjük alá. Ezt a műveletet újból ismételjük, úgy hogy az anyag áztatása mintegy tizennyolez óráig tart és három vízben megy végbe. Miután az áztatás befejeződött, a vizet lebocsájtjuk és a nedves sást az ismeretes nedvesség-elvonó berendezésekbe visszük, hol azt kinyomjuk és kisajtoljuk, azután az anyag még nedves állapotban egy második gépbe kerül, hol azt a hosszanti rostok irányában vékony csikókra szeleteljük. Ez azért kívánatos, mert ekkor a főzés jóval rövidebb időt vesz igénybe, mintha a föl nem szeletelt anyagot főzzük. Az ily módon fölszeletelt anyagot alkalmas berendezésben lúggal főzzük. A főzésre használt lúgot a következő módon állítjuk elő: Első sorban 2-3%-os nátron- vagy kálilúgot állítunk elő, azután pedig külön tartályban 100 rész vízből és 17*5 rész mészből mészhydrátot állítunk elő, melynek két részét egy rész petróleummal keverjük. Ekkor emulzió keletkezik, melyhez a kálivagy nátronlúgot keverjük, nevezetesen a föntebb jelzett mennyiségű emulzióhoz mintegy 3000 1. lúgot adunk. Ez a petroleummésztej emulzió a rostokra rendkívül kedvező hatást gyakorol, amennyiben azokat igen lággyá teszi, a sásban hátra maradt kocsonyás anyagokat a kovasavtól elválasztja és így a fonórostoknak igen értékes tulajdonságokat kölcsönöz. Az anyagot a főzés befejezte után a berendezésből kivesszük és kimossuk. Egyidejűleg a hosszú és rövid rostokat, mely utóbbiak a mosóvízben lebegve maradnak, sziták segélyével egymástól elválasztjuk és azután külön-külön földolgozzuk, mikor a rövid rostok a papíriparban használható igen értékes félpépet szolgáltatnak. A kimosott anyagot víztől mentesítjük és egy tisztító fürdőbe visszük, mely 1 1. vízből és 4 g. 1-040 fajsúlyú eczetsavból áll. A rostanyag mintegy egy óráig marad ebben a fürdőben. Mikor a rostanyagot a fürdőből kivettük, azt újból kimossuk, kimosás után vízmentesítjük, megszárítjuk, alkalmas gépen tiloljuk, fésüljük és gerebenezzük, azután pedig ép úgy mint a kész kenderrostokat fölfonhatjuk. A leírt eljárás szerint előállított termékek a következők: A hosszú í'ostok, melyek a jutához hasonló anyagot képeznek, de ennél jóval erősebbek és olcsóbbak. Mint a kendernél, itt is keletkezik kócz, mely igen előnyösen használható pániázásra, az olajat nagyon jól fölszívja és ezért pl. tömítő szelenczékben tömítő anyag gyanánt és más czélra használható. A rövid rostokat a papíriparban azonnal fölhasználhatjuk félpép gyanánt, minthogy azokat már lúggal főztük, mi a papírgyártásnál nagyon előnyös. Tehénszőrrel keverve a rostokat igen jól lehet nemezeim. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás sásnak, kákának és más szálas rostnövényeknek fonható hosszú rostokra és papírgyártásra alkalmas rövid rostokra való egyidejű földolgozására, azáltal jellemezve, hogy a nyers anyagot áztatjuk föllágyulása után a víztől megszabadítjuk, vékony csíkokra szeleteljük és azután oly lúggal főzzük, mely 2—3%-os nátronvagy kálilúgból és petroleum-mésztej emulzióból áll, a főzött anyagot vízzel kimossuk és egyidejűleg a hosszú rostokat a rövid rostoktól elválasztjuk, azután a két rostanyagot külön-külön hígított eczetsavból álló tisztító fürdőbe visszük és a hosszú rostokat mosás, szárítás, tilolás és gerebenezés által fölfonásra, a rövid rostokat pedig mosás és szárítás által a papírgyártásra alkalmassá tesszük. vali^as részvénytársaság nyomdája budapeste*