24821. lajstromszámú szabadalom • Készülék gyors sebkezelésre
Megjelent 1902. évi .jnlins hó 29-én. MAGY. KIR. SZABADALMI 1 HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24821. szám. VII/o. OSZTÁLY. Készülék gyors sebkezelésre. D" SCHIRMER GUSZTÁV ORVOS CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát sebek gyors kezelésére alkalmas készülék képezi. E készülék egy karimával bíró alkalmas rudaeskából áll, mely egy hermetikusan elzárt gyógyszertartányban foglal helyet ós melynek karimája egyrészt a tartány befödésére és a hermetikus zár létesítésére szolgáló anyag fölvételére, másrészt pedig a sebbe való bevezetés alkalmával határoló jel gyanánt szolgál és a hermetikus zár gyors föltörése után az oldott gyógyszerrel födve a sebbe bevezethető. Gyógyszereknek, főkép oldott állapotban való eltevésére hermetikusan elzárt tartányokat szoktak használni. E tartányok elzárása rendszerint könnyű, ellenben gyors fölnyitásuk nehéz. A jelen találmány azon fontos föladatot oldja meg, hogy a hermetikus zárat könnyen lehessen fölnyitni és előnye szembeötlő lesz, ha tekintetbe veszsziik azon nehézségeket, melyeket egy beköszöriilt vagy lepecsételt üvegdugó fölnyitása rendszerint okoz. Mérgezett seb kezelésénél tudvalevőleg ősidők óta azt tartják első sorban fontosnak, hogy a mérget rögtön ártalmatlanná tegyék, a mi csak akkor lehetséges, ha a gyógyszer azonnal kéznél van. Ezt legkönnyebben az által érjük el, hogy a gyógyszer eltevésére olyan tartányt használunk, mely gyorsan és könnyen fölnyitható és a mely egy rudacskával van ellátva, hogy ennek segélyével a gyógyszert az illető testrészbe bejuttathassuk. A jelen találmány olyan készülékre vonata kőzik, mely a gyógyszert tartalmazó tartányból és egy karimával és fogantyúval bíró rudacskából áll. A karima, mely a tartány nyílását elfödi, egyrészt határoló jel gyanánt szolgál a rudacskának a sebzett testrészbe való bevezetése alkalmával, másrészt pedig a hermetikus zárást létesítő anyag fölvételére, hogy ennek beszivárgását a gyógyszer közé megakadályozza. Ha nem mérgezett sebekről van szó, szekundér fertőzés elkerülésére legjobb módszer valamely folyékony állapotú antiszeptikumot juttatni a sebbe és ennek környékére. Háborúban történt megsebesülésekhez évek előtt antiszeptikus porokat ajánlottak ; ezek azonban a folyékony gyógyszerekkel szemben azon hátránnyal bírnak, hogy a seb-szekretum által könnyen kiöblíttetnek, míg folyékony gyógyszerek, ha alkalmas módon vezettetnek be, nem öblíttetnek ki, hanem lehetőleg közvetlenül mennek át a seb körül fekvő szövetbe. A jelen esetben nem új gyógyszerről van szó, hanem egy könnyen kezelhető készülékről, melyet szak-