24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére

- 8 -megnehezíti a gázok kiáramlását; ehhez járulnak még a légköri befolyások is, melyek a kiáramló gázokra nyomást gyakorolnak, úgy hogy ezek a kémény fölső végén föllépő nagy ellenállás következtében kénytelenek a tüzelő berendezések huzamcsatornáin át utat keresni, még pedig főleg azon huzamcsatornákon át, melyek a kémény torkolatához közelebb esnek. Innen van az, hogy emeletes épületekben első sorban is a legfölsőbb és azután az alsó emeletek tüzelő berendezéseiben keletkezik rossz huzam és füstvisszaverődés. A 19. ábrában föltüntetett kéménynél a kémény alzatában valamint az (1, 2, 3) tüzelő berendezések huzamcsatornáinak a kéménybe való torkolása közötti terekben ritkább rétegek lesznek, mint a huzamcsatornák torkolata körül. Ezen ritkább rétegű terek tehát a kémény alzata és az (1) tüzelő berendezés huzamcsatornájának torkolata között, továbbá ez utóbbi és a (2) tüzelő berendezés huzamcsatornájának torkolata között, végűi ez utóbbi és a (3) tüzelő berendezés huzamcsatornájának torkolata között keletkeznek. Maguknál a torkolatoknál és a kémény fölső végénél ellenben torlódások jönnek létre, melyek a huzam által legyőzendők, miáltal ez utóbbi rendkívül gyöngíttetik. Ha már most a kémény fölső vegétől annak alapzatáig az (a) vezetéket vezetjük, akkor ez a nyomást a fölső torlódó réteg felől lefelé kiegyenlíti és a kémény fölső végétől a fölösleges levegőnek egy részét az alapzat ritkább rétegéhez vezeti, úgy hogy az alapzat felől a fölhajtó erő oly mérvben erősíttetik, mint a milyenben az különben gyöngülne. Ugyanily hatást gyakorolnak a (b, c, d) csövek a velők közvetlen összeköttetésben levő terekre úgy, hogy az összes pontokhoz, melyekben légritkulás keletkezik, levegő vezettetik, a torlódó rétegek pedig a huzamnak megfelelő irányban mozgásba hozatnak. A 20—31. ábrákban a találmánynak oly foganatosítási alakjai vannak szemléltetve, melyeknél hasonló egyenetlenségek egyen- \ üttetnek ki, melyek szabadon mozgó körül ' nem zárt illetőleg csak részben körülzárt lég- és víztömegeknél következnek be. Itt az előzőkben leírt viszonyoknak úgyszólván megfordításáról van szó ; az eddig leirt berendezéseknél ugyanis egyrészt a bizonyos térfogatú levegőt körülzáró fal, másrészt a légmennyiségnek hőváltozásokozta mozgás okozta a nyomáskülönbözeteket. Ezzel szemben a következőkben leírandó berendezéseknél a nyomásnak és ennek káros következményeinek oly esetekben való gyors kiegyenlítéséről van szó, midőn határtalan vagyr csak igen nagy határokkal bíró folyadék- vagy légmennyiségben egy szilárd test mozog és a különböző nyomások ezen test mozgása következtében létesíttetnek. A harmadik eset végül az. midőn a szilárd test nyugalomban van ugyan, de az egész légmennyiség haladó mozgásban van. Az összes esetekben szilárd és csöppfolyós vagy légnemű testek közötti relatív mozgásról van szó, mely testek az előzőkben leírt szerkezetnél a levegőt magukba záró ürös testek voltak, a következőkben leírandó esetekben ellenben a levegő vagy folyadék által körülvett tömör testeket képeznek. A levegőnek és víznek külön áramok vagy határok felé való mozgásánál és testeknél levegőben, vízben és hasonló fluidumokban való mozgásánál azáltal keletkeznek egyensúlyi zavarok, hogy a mozgatott tömegek a nem mozgatott vagy mozgásukban határok által megakadályozott tömegektől elszakíttatnak és vagy ezek fölött elhajtatnak vagy előttük fölhalmozódnak. Miközben az ily áramlások folytán képződő egyenetlenségek a megzavart egyensúly helyreállítása czéljából kiegyenlítődni iparkodnak, újabb akadályok és zavarok lépnek föl. A kiegyenlítés czéljából az egyfelől keletkező fölöslegeknek a más felől beálló hiányok helyére kell visszaáramolniok, a mi eddig csak a torlódó rétegektől a ritkított rétegekhez illetőleg űrökhöz vezető közbeeső rétegeken át történhetett, melyekben azonban a visszaáramolni iparkodó tömegek 1 ismét csak előre hajtott tömegekkel talál-