24755. lajstromszámú szabadalom • Lökéshárító berendezés járművekhez

egészen kivesszük és magasabban helyez­zük el. A 3. ábrán látható kiviteli alak a leírt­tól annyiban tér el, hogy a (16) csőben egy (43) diafragma van elhelyezve, melyet a (19) emelőhöz hasonló, a hátsó villa által befolyásolt (44) emelő deformál. (45) egy szelep, melyen át sűrített levegőt veze­tünk be, hogy a kellő kezdőnyomást léte­sítsük és a légpárna hatását a (46) spi­rálrúgó is támogatja. A 4., 5. és 6. ábrán henger és dugattyú helyett hajlékony diafragmák lelnek alkal­mazást, melyek közül a (48) cső fölső vé­gét elzáró diafragmákat (46 47) a cső alsó végét elzárókat pedig (49 50) jelzi. (51) a csövön megerősített, (14)-nél a kerék­pár ülése alatt csuklósan elrendezett ken­gyel, (52) pedig a (13) hátsó villa fölső végén megerősített és a (48) cső mentén (53) vezetékekben vezetett kengyel. (54) az (50) diafragmára és a (48) cső karimájára támaszkodó spirálrúgó, mely a létesült lég­párna hatását támogatja. (55) a (49) dia­fragma fölső élétől lefelé nyúló hüvely. (155) egy az (56) csapra húzott (6. ábra) fölfelé lengő szelep, mely a (48) cső fölső végét rendszerint elzárja. A (155) szelep­nek egy (57) furata és ebbe belenyúló, ki­hegyezett (58) csavarja van, mely a furat hathatós szabad keresztmetszetét szabja meg. A (48) csőbe olajat töltünk, mely a diafragmák által képezett tereket az (o) vonalig tölti ki, minek következtében a (155) szelepet elfödi. A (18) villa és az j (52) kengyel fölfelé mozgásánál, mit pl. az idéz elő, hogy a hátsó kerék valamely aka­dályba ütközik, az (50) és (49) diafragma befelé behajlik, ennek következtében úgy az (54) rúgót, mint a diafragmák között lévő levegőt összenyomja és az olajat a (155) szelep előzetes kinyitása után a (46 47) diafragmák közé nyomja. Ha az ellenkező hatás lép föl, a (46 47) diafragmák nyomatnak befelé, ennek kö­vetkeztében az ezek között lévő levegő nyo­matik össze és a (155) szelep elzáródik, úgy hogy az olaj csakis az (57) furaton jut­hat a (48) csőbe, tehát az (54) rúgó és a (49 50) diafragmák között lévő levegő hir­telenül ki nem terjedhet. A (28) szelepet a 2. ábrától eltérően, nem kell a mellékútban elhelyezni, hanem magában a dugattyúban is el lehet ren­dezni és az utóbbiban vagy utóbbi körül egy megszűkülő csatornát is lehet alkal­mazni, mely esetben a levegő átáramlását a dugattyú alsó fölületétől annak fölső fe­lületéhez a föntebb leírt módon olaj által szabályozzuk. Ezenkívül a dugattyút al­kotó rugalmas (26) karmantyú külső élét akként is alakíthatjuk, hogy az annyira el­forduljon, hogy a levegő a dugattyú mel­lett is fölemelkedhessék, ellenben az ellen­kező irányban ne áramolhassék. Ebben az esetben a dugattyú éle helyettesíti a (28) szelepet, azonban a hengerben annyi olaj­nak kellene lennie, hogy mikor a dugattyú a legmélyebb helyzetét foglalja el, az olaj egy része a dugattyú fölé emelkedjék, úgy hogy a dugattyú folyadékelzárás alatt áll­jon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lökéshárítóberendezés járművekhez, az által jellemezve, hogy a levegővel telt henger két kamrája között egy vissza­csapó szelep és egy megszűkített mel­lékút van elrendezve, melyen át a le­vegő az egyik kamrából a másikba jut­hat, mely berendezésnél a henger rész­ben egy nem rugalmas folyadékkal, pl. olajjal van kitöltve, melyet a nyomás a megszűkülő mellékútba hajt, úgyhogy a levegő a csatornán azután, mikor a visszacsapószelep a záró helyzetbe ju­tott, át nem áramolhatik. 2. Lökéshárítóberendezés az 1. igény sze­rint, az által jellemezve, hogy a (21) hengerben mozgó, a (24) dugattyúrúd­dal bíró (23) dugattyú két oldalán két kamra létesül, melyeket a (28) vissza­csapó szelep és a megszűkített (27) mellékút köt össze, úgy hogy az ütköző­berendezésben lévő olaj a dugattyú mozgása közben és míg a visszacsapó szelep a záróhelyzetében van, eme mel­lékútba nyomassék. 3. Lökéshárítóberendezés az 1. igény sze-

Next

/
Thumbnails
Contents