24745. lajstromszámú szabadalom • Szellőztető kályha

6. és 7. ábrán láthatók részletrajzban és fölső oldalukon egy-egy a meleg levegő kivezetésére szolgáló (h) nyílással és egy­egy oldalas (g) nyílással vannak ellátva, mely utóbbi az egyik (f) tartály belső füg­gélyes falán elrendezett (s) nyílással köz­lekedik oly czélból, hogy a levegő az il­lető (f) tartályból ama (d) szekrénybe ára­molhassák át, mellyel az össze van kötve. A melegebb levegőrészecskék a mellső (f) tartályban, mint az az 5. ábrából lát­ható, balra a hátsó tartályban pedig jobbra áramolnak, hogy azután az (s) és (g) nyílá­sokon át a (d) szekrénybe jussanak, mely­ből az összegyűjtött meleg levegő, mint az az 1. ábrán látható, szabadon kiáramolhat. A (d) szekrények belső (k) falai, melyek az (i) elvezető cső alapját képezik és tü­zelőanyag bevezetése czéljából forgatha­tóan vannak (m) csuklók körül elrendezve, tetőszerűen hajlanak az (i) elvezető cső felé. Az (f) gyüjtőtartályok egész hosszán (l) bádoglemezek nyúlnak alá (lásd 3. ábrát), és pedig a fenéktől alkalmas magasságig, melyek a (b) csövek körül egy teljesen zárt szekrényt alkotnak. Ily módon a csövek között a kályhából kiáramló gázlégkeverék a (t) térbe, végül az (i) elvezető csőbe áramlik. Az (1) -lemezek oldalt függélyes hasíté­kokkal vannak ellátva, melyeken az (o) gyűrűk átmehetnek, ha a szekrényt a kokszkosárra állítjuk. A kosár (p) részén megerősített (o) gyűrűk arra szolgálnak, hogy azokon rudakat dugjunk át, ha a be­rendezést el akarjuk szállítani. A berendezés, mint azt már említettük, azt az előnyt nyújtja, hogy a (b) vascsö­vek csak egyik oldalukon vannak a tűznek kitéve és mivel a vas jó hővezető, a csö­vek ezen oldalán közvetlenül fölfogott hő a csövek egész fölületén fog eloszlani. A teljes fűtőfölület tehát tetemesen na­j gyobb, mint a csöveknek a tűz által köz­j vetlenül hevített fölülete és a hőfok meg­j felelően alacsonyabb, úgy hogy egyenlő ha-i tás daczára a csövek kevésbbé támadtat­nak meg, mint az eddigi hasonló kályhák­nál. SZABADALMI IGÉNYEK. I i 1. Szellőztető kályha, melynél a külleve­vegővel közlekedő csövek hevítése által állandóan és meleg állapotban friss le­vegő vezettetik be és a szobalevegő a kéménybe elvezettetik, jellemezve az által, hogy a kályhát fölül és alul, va­lamint oldalt egymással közlekedő oly csövek alkotják, melyek csak egyik ol­dalukon vannak a tűznek kitéve és a hőt jól vezető anyagból készülnek oly czél­ból, hogy a kályha súlyát csökkentsük és előállítását egyszerűsítsük és nagy hő­fokú fűtőfölület helyett kisebb hőfokú, a csövekben keringő levegőre azonban egyenlő hatású nagyobb fűtőfölületetés a csőanyag csekélyebb mértékű rongá­lódását érjük el. | 2. Az 1. alatt védett kályhának egy kivi­teli alakja, jellemezve az által, hogy a fölső csövek akként vannak kiképezve, hogy ezek a kályhaszekrényt képező le­felé nyúló lemezekkel együtt a képződő gázlégkeveréket a kéményhez vezető el­vezető csőbe vezetik. : 3. Az 1. alatt védett kályhának egy kivi­teli alakja, jellemezve az által, hogy az alsó csövek hamuszekrény gyanánt van­nak kiképezve. 1 rajzlap melléklettel.) "11L1S RÉSZVÉNYTÁRSASÁG N>OMpÁJA QUUAP^STfch

Next

/
Thumbnails
Contents