24703. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távírójeleknek egy vonalról más vonalra a két vonal között alkalmazott közvetítő vagy átvivő állomás segélyével történő átvitelére
mik ebben az esetben négy korongja van, mert négy mellékállomással működik együtt. Az (L R2) fölvevő relais csupán az (A) mellékállomással van összekötve, míg az evvel a mellékállomással összekötött vonalhoz kapcsolt rúgó a (q6) korong vonalkázott negyede fölött mozog, a (B C), illetve (D) állomással van összekötve, míg a megfelelő rúgó a (q7 q8 q9) korong vonalkázott negyede fölött áll. A korongok fehér részei a vonalnak a (TI) jeladó és (L BL) relais között fekvő pontjával vannak összekötve, úgy hogy az összes mellékállomásokat a váltakozó áramot szolgáltató áramforrásból a forgást egybevágóvá tevő váltakozó árammal táplálhatjuk. Ugyanez áll a jobboldali áramelosztóra is, mely az (Al Bl Cl és Dl) állomásokhoz vezető vonalakkal van összekötve. Az átvivő állomások (L Rl, L R2) relaisjei és (T TI) jeladói a szokásos módon ellenbeszélésre vannak kapcsolva, úgy hogy az (L Rl) relais csupán csak a mellékállomásokból az átvivő állomásra jövő jelekre szólal meg. de nem azokra is, melyek a fővonalon át jönnek, míg az (L R2) relais i csupán ezekre szólal meg. Ép úgy a mellékállomások vonalrelaisjei és jeladói is a szokásos módon ellenbeszélésre vannak kapcsolva. minek következtében ezeken az állomásokon is szükséges egy (Gl) váltakozó áramú gép fölállítása. Az ellenbeszélésre való kapcsolás lehetővé teszi, hogy minden mellékállomáson a jeladó- és fölvevő áramelosztók szegmentumait azonos helyzetben (ugyanazon negyedben) helyezzük el, az egymással beszélő mellékállomások pedig a a jeladóikat ugyancsak azonos állásba állítják be, t. i. az (A B C), illetve (D) állomások elosztóin a szegmentumok ugyanazt az állást foglalják el, mint az (Al Bl Cl), illetve (Dl) állomáson, tehát az (A) állomás az (Al) állomással, a (B) állomás a (Bl) állomással stb. az elosztó forgásának ugyanazon 1 [i része alatt beszélhet. Minthogy már most az összes vonalak ellenbeszélésre vannak kapcsolva, mindegyik mellékállomás egyidejűleg adhat és vehet jeleket. Ily módon elérhetjük azt, hogy két átvivő állomáson át összekötött vonalakon, melyekhez négy-négy mellékállomás csatlakozik, egyidejűleg nyolcz sürgönyt adjunk, négyet az egyik, négyet a másik irányban, anélkül, hogy ez zavarokra adna okot, minthogy az egyes mellékállomások által adott vagy fölvett jelek a fővonalon különböző időszakokban mennek át. Természetes, hogy a fővonal két végéhez csatlakozó állomások száma tetszőleges, pl. hat vagy nyolcz is lehet, ebben az esetben természetesen az egyes mellékállomások szektorcsoportjai hosszának is kisebbnek (60°-osnak vagy 45°-osnak) kell lennie. A 8. ábrán látható elrendezésnél azonban a (G) váltakozó áramgépnek a mellékállomások áramelosztóival pontosan egybevágóan kell forognia. Ha a mellékállomásokon erre a czélra kis váltakozó áramú gépeket alkalmazunk, ezek egybevágóvá tevő berendezésének az átvivő hely gépjével teljesen egybevágóan kell forogniok. A két átvivő állomást tetszőleges számú fővonallal lehet egymással összekötni, melyeket mind ugyanabból az áramforrásból lehet táplálni és az átvivő helyeken alkal-i mázott váltakozó áramú gépeket az összes forgó részek forgatására föl lehet használni. A 9. ábra szerint négy (A B C D) mellékállomás négy másik (Al Bl Cl Dl) mellékállomással beszélhet két (X3 Y3) átvivő állomás közvetítésével, melyek egy ellenbeszélésre kapcsolt vonal végein vannak bekapcsolva, de a mellékállomásokra vezető vonalak ellenhullámvonalak, melyek az átvivő állomásokon külön fölvevő relaisekkel vannak összekötve. Az átvivő állomásnak egy (L R2) fővonal relaisje, (TI) jeladója és (G) váltakozó áramú áramforrása, valamint a már leírthoz hasonló kiegyenlítő vonala van, de a (TI) jeladót két (T2 T3) jeladó helyettesíti, az (L R2) relaist pedig négy (L R3 L R6) relais, melyek mindegyike egy-egy külön, a mellékállomásra vezető ellenhullám vonalba van bekapcsolva. Az'átvivő állomás eme berendezése következtében az összes mellékállomások egyidejűleg vehetik föl az azok felé közvetített jeleket és adhatják le a leadandó jeleket anélkül, hogy a mellékállo-
