24692. lajstromszámú szabadalom • Czizelláló gép

ábra) ekkor gerjesztetik. Ennek küvetkezté- i ben a (q) csavarorsó (1. ábra), mint az fönt ' le volt írva, forgásnak indul és a mintát hosszirányban eltolja. Az (i) csavarorsót a a (q) csavarorsóval összekötő áttétel akként választandó, hogy a minta elmozdulása két­szer akkora legyen, mint a száné. A szer­szám ekkor a megkezdett barázdát folytat­ván, oly bazázdát fog vájni, melynek hosszszelvénye azonos azon barázdáéval, mely a minta mozdulatlan állapotában vája­tott, oly módon, hogy ezen két egymás végtében levő barázda egymáshoz folytató­lagosan csatlakozik. Azon pillanatban, a mi­dőn a baloldali (161) lécz a (155) rúdba ütközik, ez utóbbi a (152) emeltyűt elfor­dítja, mely ekkor a (159) rúgó által ismét a (156) ütközőhöz vitetik vissza. Minthogy ezen pillanattól kezdve az (52) elektromág­nes áramköre meg van szakítva, ennélfogva a minta nem vitetik tovább. Ha a szán ugyanazon irányban folytatja mozgását, a szerszám ugyanazon barázdát folytatja és így tovább A midőn a szán útjának vé­gére érkezett, az (i) csavarorsó forgás­irányát megváltoztatja, miközben az (e) henger egy kis szögelfordulást, a minta pedig egy kis harántirányú elmozdulást nyer. A kocsi most már az előbbivel ellenkező irányban kezd mozogni. A ko­csinak ezen második menete alkalmá­val a szerszám az előző barázdát kiszé­lesbíti, miközben a 17. ábrán föltüntetett megszakító szerkezet hasonló módon műkö­dik, mint az fönt ki volt fejtve. A mintának nagyobb vagy kisebb lépték­ben való reprodukálása czéljából elengedő a szán és a minta sebességeinek arányát az átvitel léptékének aránya értelmében megválasztani. Látható, hogy a másolat léptékét a henger hosszirányában tetsző­legesen változtatni lehet. Világos, hogy a reprodukálásnak fönt kifejtett különböző módjai különbözőképen kombinálhatók vala­mely minta nagyítása, vagy kicsinyítése, vagy tetszőleges módon való eltorzítáaa czéljából. Az esetben, ha egy hengeralakú mintát akarunk reprodukálni, elegendő ezen min­tát egy szegnyereg és egy orsószék közé fogni, melyek a (v) padra vannak erősítve (1., 2. és 18. ábra). A (163) orsószék (162) orsójára ez esetben egy az (x) csavarorsóval kapcsolódó (164) csigake­rék helyezendő. Az (o) asztal (2. ábra) elő­zőleg eltávolítandó. A (88) kar az ím) min­tán nyugszik. Ezen berendezés oly egy­szerű, hogy annak működési módja magától értetődik. A helyett, hogy a minta kiemelkedésekkel és mélyedésekkel bírna, sima fölületű fém­mintákat is lehetne alkalmazni, melyekre az (e) hengerbe vájandó rajz szigetelő anyag­gal, például valamely firnisszel rá van al­kalmazva. így a 19. ábrán egy (m) fém­minta van alkalmazva, mely fölületén egy szigetelő anyagból készült bevonatból álló rajzot hord, mely a 19. ábrán (165) vona­lakkal van föltüntetve. Egy ily minta esetén a (92, 93) (12. és 13. ábra) elektromágne­sek gerjesztésének váltogatása a következő szerkezettel eszközölhető: A (86) fémpeczek a (88) karra erősített (166) tartójától el van szigetelve. Ezen peczek egy (167) kapoccsal, van elektromosan összekapcsolva, mellyel egy (168) elektro­mágnes tekercselése van összekapcsolva, mely mágnes másrészt egy (103) áramfor­rással van összekötve. Az elektromágnes (169) fegyverzete, aszerint amint az a mág­neshez vonzatik, vagy elbocsáttatik, a (170, (171) kapcsok egyikével vagy másikával érintkezik, melyek a (172) illetve (173) kon­taktusrugókkal közlekednek. Ezen rúgók két (174, 175) fém^mezhez szorulnak, melyek a (80) szektorra vannak ráerő­sítve. Ezen lemezek hasonlóképen, mint a 11. és 13. ábrán föltüntetett (81) és (82) lemezek a (92) és (93) elektro­mágnesekkel közlekednek. A (169) fegyver­zet a (103) áramforrással van összekötve. Az összes elektromos kapcsolatok a rajzon sematikusan vannak föltüntetve. A midőn a (86) peczek az (m) mintának egy fémes részével érintkezik, mint az a 19. ábrán van föltüntetve, a (168) elektro­mágnes áramköre zárva van és annak (169) fegyverzete a (171) kapoccsal érintkezik. Ez esetben a (92, 93) (12. és 13. ábra)

Next

/
Thumbnails
Contents