24692. lajstromszámú szabadalom • Czizelláló gép

— 6 — lemezhez három (124, 125, 126) csúszókontaktus szorul, melyek egyenkint a (110, 111), illetve (117) kontaktusrugókkal vannak összekapcsolva. A (121) lemez egy (127) elektromos áramforrással van összekötve, a (119, 120) lemezek pedig egy elektromos iktatóműnek (128, 129) elektromágneseivel közlekedik, mely iktatómű elektromágnesei gerjesztésének váltakozása folytán az (i) csavarorsó forgásirányának változtatását eszközli; ezen iktatómű szerkezete alább van leírva. A 14. és 15. ábrán föltüntetett elektromos iktatómű működési módja a következő : tegyük föl, hogy a szán a (105) nyil irányában elmozdulva, útjának végére érkezett. A (115) emeltyű a (122) ütközőbe ütközve, legelőbb is az (i) csavarorsó (il) részére erősített iktatómű (1) elektromágnesének áramkörét zárja. A (127) áramforrás árama ugyanis (14. ábra) a (121) lemezen, (126) csúszókontaktuson, (117) kontaktusrúgó n, (114) emeltyűn, (106) tengelyen és (115) emeltyűn át a (122) ütközőhöz jut, ahonnan az az (1) elektromágnes tekercselésén áthaladva, a (127) áramforráshoz tér vissza. Az elektromágnes (3) fegyverzete az (1) elektromágneshez vonzatván, a (8) kereket a (10) kerékkel hozza kapcsolatba (3. és 4. ábra), minek következtében a (h) és (x) csavarok oly módon hozatnak működésbe, mint az az 5—8. ábrák magyarázatánál ki volt fejtve. Amidőn a szán útját a (105) nyil irányában folytatja, a (115) emeltyű a (122) ütközőbe akadva, a (114) emeltyűt elfordítja, mely azután a (116) rúgó által a (113) kapocshoz csapatik. Minthogy a (114) emeltyű a (112) kapcsot elhagyván, a (113) kapoccsal érintkezik, ezen folyamat alatt a (128, 129) elektromágnesek gerjesztésében fölváltás állott be, mint az a 14. és 15. ábrákon föltüntetett kapcsolási sémán látható. Ennek következtében az (i) csavarorsó (1. ábra), valamint a (8) kúpkerék (3. ábra) forgási iránya megváltozik, mely utóbbi még a (10) kerékkel van kapcsolva, mint az fönt kifejtetett. A (d) kocsi ekkor a (105) nyíllal ellenkező irányban vitetik tova. Azon pillanatban, amidőn a (115) emeltyű a (122) ütközőt elhagyta, az (1) elektromágnes áramköre megszakad, minélfogva a (8) kerék a (10) kerékből azonnal kikapcsolódik. Amidőn a (115) emeltyű a (123) ütközővel érintkezik, a (2) elektromágnes fog gerjesztetni, mire a (7) kúpkerék kapcsolódik a (10) kerékbe. Ezen (7) kerék a (10) kereket forgásba hozza (4. ábra) és pedig ellenkező irányban, mint a melyben azt előzőleg a (8) kerék forgatta. Mialatt a (115) emeltyű a (123) ütköző által megakasztatik, a szán a (105) nyíllal ellenkező irányú mozgását folytatja, mire a (114) emeltyű egy bizonyos pillanatban oly helyzetbe kerül, hogy a (116) rúgó által a (112) kapocsba rántatik, ami ismét a (128, 129) elektromágnesek gerjesztésének változtatását idézi elő. Ebből az (i) csavarorsó és a (7) kúpkerék forgásirányának változása keletkezik (1. és 3. ábra). A szán újból a (105) nyil irányában mozgattatik, mire ugyanazon be- és kikapcsolások a fönt leírt módon folytatódnak. A 14. és 15. ábrák kapcsán leírt elektromos iktató szerkezet működéséből következik, hogy a szán minden menetének végén az (i) csavarorsó és a (10) kúpkerék forgásirányának változása önműködőlég fog bekövetkezni. A (k) elektromágneses iktatómű (1. és 14. ábra) szerkezete a következő: a (128, 129) elektromágnesek vasmagjainak harántrészei egy (130) hüvelyre (1. és 14. ábra) vannak ékelve, mely az (i) tengely végére lazán van fölhúzva. A (130) hüvelyen (131 és 132) zsinórdobok futnak függetlenül az elektromágnesek magjaitól. Ezen két dob egymással ellenkező irányban forog; az egyik dob egy egyenes zsinór által, a másik egy keresztezett zsinór által hajtatik a (j) hajtótengelyről. A (128, 129) elektromágnesek közül az, a melyik épen gerjesztve van, a vasmagja előtt álló zsinórdobot magához vonzza, mire a (130) hüvely ezen dob forgási irányában forgattatik. A (130) hüvely forgómozgását egy reá ékelt (133) tárcsa közvetítésével az (i) csavarorsóra viszi át, mely tárcsa egy második (134) tárcsát az utóbbira erősített (135) peczkek segélyével