24688. lajstromszámú szabadalom • Áramkapcsoló készülék bizonyos ideig tartó jelzések létesítésére

zettel kapcsolatban a szükséges mozgásokat elvégzik; egyébként a kiterjeszkedő rudak vízszintesen vagy egyéb alkalmas helyzetben is rendezhetők el. A fönt leírt melegedéssel működő áramzáró-, illetve megszakító szerkezet helyett óraművet is alkalmazhatunk. Ezen kiviteli alak a 2—4. ábrákon van föltüntetve. Ezen ábrákon (M) és (Ml) az elektromágnesek, melyeknek (a) és (al) horgonyai ismét (n) és (nl) rugók által tartatnak eltávolított helyzetükben; (b) az (a) horgony meglioszszabbításán lévő szigetelt fej, mely arra a czélra szolgál, hogy a két (dl) kontaktusrúgót szétnyomja és így a fölhívó vonalnak a (G) áramforrással való vezető összeköttetését létesítse. Az (M) és (Ml) elektromágnesek tekercsei, hasonlóan mint az 1. ábrabeli szerkezetnél, egyik végükön a (P) kontaktusdugasz (Pc) vezetődarabjával, másik végükön a földdel vannak összekapcsolva és pedig az (Ml) mágnes tekercse közvetlenül, az (M) mágnes tekercse pedig a (kl) kontaktuson és (i) rugón át mellékzárlatban. Ez által azt érjük el, hogy a (P) dugasznak (J) hüvelyébe való bedugása alkalmával mindkét (M) és (Ml mágnes egyidejűleg gerjesztetik; az (M) mágnes a fönt említett módon az (L) és (Ll) jelzővezetékek áramzáródását az (s, sl) ós a (P) dugók (Pl) és (Pll) kontaktusdarabjai segélyével létesíti, míg az (Ml) mágnes (al) horgonyát magához vonzani igyekszik. Tekintettel arra, hogy ezen vonzásnak, mely az (i, kl) kontaktus megszakadását és ezzel az (M) mágnes árammentesítését vonja maga után, csak bizonyos idő múlva szabad bekövetkeznie, a következő elrendezés van alkalmazva: az (i) rúgó akkorára van méretezve, hogy a (kl) kontaktust csak akkor hagyja el, a mikor az (Ml) mágnes az (al) horgonyt már teljesen magához vonzotta. Az (al) horgony egy (a2) akasztópeezekként kiképezett nyúlványt hord, mely egy (x) akasztókerékbe akad, mely ismét egy (xl) fogaskerekes előtét segélyével egy (y). légszárnyat képes hajtani. Az (Ml) mágnes tehát (al) horgonyát csak akkor képes teljesen magához vonzani, a midőn ennek (a2) akasztópeczke a fönt vázolt (x—xl, y) óraművet annyira elforgatta, hogy az (a2) peczek az (x) akasztókerékből kikapcsolódott. Minthogy ez az (y) légszárny ellenállása folytán föltétlenül egy bizonyos ideig tart, ennélfogva az (M) mágnes áramköre megfelelő ideig zárva tartatik. így tehát az (a2) horgonynak elektromágneséhez való lassú közeledése következik be, mely mozgást légszárny szabályoz. A midőn az (a2) horgony a mágneshez teljesen odavonzatott, a (kl—i) kontaktus is meg van szakítva, az (M) mágnes árammentes lesz és az (L - LI) jelzővonal megszakad. Az (Ml) elektromágnes az esetben — hasonlóan mint az előbbi alaknál — mindaddig gerjesztve marad, míg a (P) dugasz (J) hüvelyében van. Ha a dugaszt kihúzzuk, a mágnes árammentessé válik és az (al) horgonyt elbocsátja; az (a2) akasztópeczek az (x) akasztókerék következő foga fölött viszszafut, az (i) rúgó a (kl) kontaktuscsavarral ismét érintkezésbe kerül és az egész szerkezet eredeti helyzetét ismét elfoglalja, úgy hogy a játék újra kezdődik, mihelyt a (P) kontaktusdugaszt (J) hüvelyébe ismét bedugjuk. Az (i—kl) kontaktusnak a (G) áramfejlesztő mögött a vezetődrótok egyikébe való beiktatása esetén az (M) mágnes, annak (a) horgonya és a (b—dl) kontaktus elmaradhat, minthogy ez esetben a jelzőharang mindaddig szólni fog, míg az (Ml) mágnes horgonyát magához vonzva és ezzel az (i) kontaktust a (kl)-től eltávolítva tartja. Az 5. és 6. ábrákon a találmánynak egy további kiviteli alakja van föltüntetve, melynél az időkapcsoló készülék egy (z) elektromotorból áll, mely egy (w) csigát és (W) csigakereket hajt. Ezen motort legczélszerübben három mágnessarok-sarúval készítjük (6. ábra), úgy hogy az minden helyzetben megindul; a (W) kerék egy (q) kontaktuspeczket hord, mely az 1. ábrán föltüntetett kontaktusrúgónak felel meg. Ezen mechanizmus működési módja az 1. ábrán föltüntetett szerkezetével mindenben megegyezik. Ha a kontaktusdugaszt hüvelyébe betoljuk, akkor az (M) elektromágnes ger-