24685. lajstromszámú szabadalom • Műszer építményrészek, különösen vasszerkezetek próbamegterhelés okozta áthajlásának mérésére
— 2 — beállításának megkönnyítése czéljából alkalmazunk. Az 5., 6. és 7. ábrák a vizsgálat tárgyát képező építményrészhez erősítendő és ennek az áthajláskor bekövetkező mozgását a tükörre átvivő szerkezetnek elől-, oldal-, és fölülnézetét láttatják. A 8., 9. és 10. ábrák később megmagyarázandó részleteket tüntetnek föl. A 11. ábra az előbb említett skála-keresőnek oldalnézete. A 12. és 13. ábrák nézetek a 11. ábrába berajzolt (12) és (13) nyilak irányában. A műszernek azon része, melyre a tükör van szerelve, az (1) alaplemezzel (1. ábra) van ellátva, mely hátsó oldalán két egymással párhuzamos, keskeny (5) horonnyal (3. ábra) bír és melyhez a (6) csavarok segélyével a (7) fémlemez van hozzászorítva. Ez utóbbi az (5) hornyokhoz hasonló és ezekkel korrespondeáló (8) hornyokkal bír, melyek az (5) hornyokkal együttesen, a műszer fölfüggesztésére alkalmazott (9) sodronyok (2. ábra) átfűzésére és az (1 7) lemezek közé való szorítására szolgálnak. Az (1) alaplemeznek fölfelé nyúló (14) toldatain átjáró csavarok csúcsai között (3. ábra), a (15) tengely van forgathatóan ágyazva, mely a vele mereven összekötött (16) kart és a rajta forgathatóan elrendezett (17) hüvelyt hordja. Ezen hüvellyel a a fölfelé nyúló (18) és (19) pofák (lásd az 1., 2. és 4. ábrát) vannak szilárdan öszszekötve, melyek között a (20) tükör (3. ábra) van elrendezve. A (15) tengelyre (4. ábra) közvetlenül a (19) pofa mellett, a (21) lemez van ráerősítve, mely egyik oldalán a villát képező (22) ágakkal van ellátva. Ezen ágak egyikén a (23) állító csavar jár át, míg a másik (22) ághoz a (24) hüvely van erősítve, melybe az ezen hüvelyből kicsavarolható kupaknak (25) födeléhez támaszkodó spirálisrúgó hatása alatt álló (26) peczek van beillesztve, melyet az említett rúgó folyton a (23) állító csavar felé nyom. Ezen peczeknek a (23) állító csavar csúcsa felé fordított vége és a (23) állító csavar csúcsa közé a (19) pofának (27) toldata nyúlik, minek következtében a (19) pofa és az ezzel összeköttetésben álló (20) tükör a (15) tengelynek a (16) kar segélyével eszközölt elforgatásánál a (15) tengellyel együtt forog; azonkívül a (19) pofa, illetve az ezzel a (17) hüvely és a (18) pofa révén összekötött (20) tükör a (23) csavar forgatása által, a (15) tengelytől akörül is forgatható, vagyis a (15) tengelyen tetszőlegesen beállítható. A (20) tükörnek kerete a két (28) toldattal (1. ábra) van ellátva és az ezen toldatokon átjáró (32) csavarok csúcsaival a (18) pofának fölső részét fogja közre. A tükörkeret alsó oldalához a (19) pofának (3. ábra) toldataihoz erősített (29) lemezrugók támaszkodnak, melyeknek nyomása ellenében a (20) tükör a (19) pofának (30) toldatán átjáró (31) állító csavar segélyével a (32) csavarok csúcsai körül elforgatható. A (20) tükröt tehát háromféleképen forgathatjuk: a (15) tengellyel együtt, a (15) tengely körül és a (32) csavarokon át képzelt tengely körül. A (15) tengelynek, illetőleg a (20) tükörnek az építményrész áthajlása mérvében való elforgatására a már említett (16) kar szolgál, melyet az 5., 6. és 7. ábrákban föltüntetett szerkezet segélyével kapcsolunk az illető építményrészhez. Könnyen belátható, hogy a műszer érzékenysége szempontjából kívánatos, hogy a (16) kar lehetőleg hosszú legyen. Hogy ezen követelménynek a műszer szállításának megnehezítése és a műszer megőrzésére szolgáló szekrény tálnagy méretezése nélkül eleget tehessünk, magát a (16) kart csak rövidre készítjük és ennek a műszer fölállításakor való kellő meghosszabbítására a 8. és '9. ábrákban föltüntetett (33 34) fémcsöveket alkalmazzuk, melyek közül a (33) csövet hasítékos végével közvetlenül a (16) karra, a (34) csövet pedig szintén hasítékos végével a (33) csőbe illesztjük. Ily csöveket természetesen tetszőleges számban alkalmazhatunk, az összeillesztést azonban mindig akként eszközöljük, hogy a (34) cső jusson legkívül, mivel az ennek végén elrendezett (35) horognak a (16) kar