24621. lajstromszámú szabadalom • Fésű és eljárás ennek előállítására
Megjelent 1902. évi jnlius lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24621. szátn. Ill/b. OSZTÁLY. Fésű és eljárás ennek előállítására. LUX TIVADAR KERESKEDŐ PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 3-ika. A találmány tárgyát eljárás képezi fésűk előállítására. Az eljárás abban áll, hogy sík vagy hajlított lemezeket egymás mellett fekvő hasítékokkal látunk el, melyek egymástól oly távol vannak, a mily szélesnek kell a fésű fogainak lenniök, azután a lemezt tengelyéhez szimmetrikusan a fésű körvonalai szerint alakítjuk és a lemez két részét a szimmetria-tengely körül egymásra hajlítjuk. A lemezeket ezután, ha az anyag megengedi, összeragasztjuk vagy külön fésűháttal látjuk el. Ezt az eljárást bármely tetszőleges anyagból készült fésű előállításánál alkalmazhatjuk. A csatolt rajz a találmány tárgyát képező fésűt két kiviteli módozatban láttatja. A hosszanti tengelyéhez szimmetrikusan alakított (a) lemezt (előnyösen lyukasztással) (b) hasítékokkal látjuk el, melyeknek hossza a fésűfog hosszának kétszerese és egymástól a fésűfog szélességének megfelelő távolságban vannak. Ezt a lemezt már most oly módon, hogy két részét a lemez hosszanti tengelye körül egymásra hajlítjuk, a 2. ábrán látható alakra hozzuk, úgy hogy egy (c) fogakkal bíró fésűt kapunk, melynek végrészeit a külön (d) fésűháttal köthetjük össze. Ezt a külön fésűhátat czélszerűen akkor alkalmazzuk, ha fodrász- és nyelesfésűk előállításáról van szó. Ha a fölhasználandó anyag czelluloid, békateknő, ennek utánzata, szárú vagy más hasonló anyag, akkor a lemezek két részét egymásra hajtásuk után egymással össze is ragaszthatjuk. A 4—5. ábrán látható kiviteli módozatnál az egymásra hajtott lemezek ragasztva vannak. Ennél a kiviteli módozatnál még azt a körülményt is tekintetbe kell vennünk, hogy a lemez két részét egy hoszszúkás mag körül hajlítottuk egymásra, úgy hogy a fogaknak körülbelül közepüktől a fog végéig terjedő hasítékai vannak. Ezek az egymás mellett fekvő (e) hasítékok az (f) tű fölvételére szolgálnak, melyet a fésűnek a hajba való dugása után az (e) hasítékba tolunk és mely megakadályozza azt, hogy a fésű a hajból kiessék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fésű, mely egy lemeznek két egymásra hajlított, a hajlítás tengelyéhez szimmetriás és (b) hasítékokkal ellátott (a) részből áll, mely részek hasítékainak szélessége a foghézag, egymástól való távolságuk pedig a (c) fogak szélességének felelnek meg.