24562. lajstromszámú szabadalom • Fölső vezeték elrendezése elektromos üzemű vasutaknál

31 eljelent I902. évi julius lió 2-án. MAGY. mmt KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24562. szám. V/e/2 OSZTÁLY. Felső vezeték elrendezése elektromos üzemű vasutaknál. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BERLINBEN, BÉCSBEN ÉS BUDAPESTEN. Bejelentésének napja 1901 márczius hó 9-ike Elsőbbsége 1900 május 5-től kezdődik. A találmány tárgya elektromos üzemű, fölső vezetékes vasutakra vonatkozik, melyeknél az áramleszedő oldalról súrolja a vonalvezetéket. Ily berendezéseknél az áramleszedő annak következtében, hogy a vonalvezeték engedékenysége a fölfüggesztési pontok között változik, oldalirányban el fog mozdulni, mely elmozdulás irányának a fölfüggesztési pontokban természetesen hirtelen meg kell változnia mi — különösen nagy menetsebességeknél — azt idézi elő, hogy az áramleszedő a vonalvezetéket el fogja hagyni. A vonalvezetéknek ezt a gyakran igen káros következményekkel járó elhagyását a vonalvezeték támasztó pontjainak oly ágyazása által, hogy azok bizonyos oldalirányú elmozdulást engedjenek meg, tökéletesen elkerülhetjük és oly áramvezetéket létesíthetünk, melynek mentén a kocsi a legnagyobb sebességgel haladhat. A fölfüggesztési pontok oldalirányban engedékeny ágyazásának hatása a csatolt rajz 2. és 3. ábrájának összehasonlításából tűnik ki, melyek közül a 2. ábra a fix, a 3. ábra a mozgatható fölftiggesztés hatását ábrázolja. Ha az (a) áramleszedő két (p q) fölfüggesztési pont között a középen van, a vonalvezetéket az erre ható nyomás a (pontozva rajzolt) (n o) nyugalmi helyzetből a (teljesen kihúzott) (p r q) (2. ábra), illetőleg (sprqt (3. ábra) helyzetbe viszi. Mialatt az áramleszedő a vonalvezeték mentén csúszik, a vonalvezeték helyzete is megváltozik és az áramleszedő az eredményes vonallal jelzett útat írja le. A 3. ábránál az áramleszedő eltolódásával egyidejűleg az áramleszedőnek a (p o) fölfüggesztő pontra gyakorolt nyomása, ennek következtében a fölfüggesztő pont helyzete is megváltozik. Ha a fölfüggesztő pont eltolódása az áramleszedő megrajzolt állásánál (x), akkor az (2 x) fog lenni, ha az áramleszedő közvetlenül a fölfüggesztési pontra gyakorol nyomást, tehát az áramleszedő pályája jóval laposabb görbe fog lenni, mint a (p q r p) pálya (2. ábra) és közel egyenes vonallá válik, ha (x)-et a vonalvezetéknek két szomszédos fölfüggesztési pontja között föllépő legnagyobb (v) oldalirányú behajlásával tesszük egyenlővé. Bizonyos menetsebességtől kezdve az ismert elrendezéseknél (2.) ábra) az áramleszedő pályája nem fog többi az (erediné-