24555. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kikapcsoló

- 2 a 4—6. ábra egy kétsarkú kapcsolót | ábrázol; a 7—9. ábra egy hasonló kapcsolónak nagyobb áramerősségekre alkalmas kiviteli alakját tünteti föl. A 1—3. ábrákon föltüntetett kapcsolónál az (1) porczellántalapzaton egy (3) kapcsot hordó és a (4) tengellyel és (5) kapcsoló emeltyűvel vezetően összekötött (2) fémlemez, úgyszintén egy ettől elszigetelt, gyengén lefelé szoruló és a második (10) kapcsot hordó (9) kontaktus van szokásos módon megerősítve. Az (5) kapcsolóemeltyű a (4) tengelyen lazán forgatható, hasonlóképen a föléje helyezett (11) átcsapóforgattyú, melynek lapos (12) agya (3. ábra) | a (14) gombba benyúlik. A gomb alsó oldalán a szokásos szektoralakú mélyedéseket hordja, melyeknek segélyével a (12) agy mindkét irányban forgatható. Az (5) kapcsolóemeltyű végén a (6) bütyköt hordja, mely a (9) kontaktus alá illik, azonkívül két (7 és 8) ütközővel van ellátva, melyek között a (11) forgattyúnak továbbítóként működő hátsó (13) meghosszabbítása mozoghat. A forgattyú a (15) kapcsolórúd által egy (16) emeltyűvel van összekötve, mely a (18) csap körül forog és egy az utóbbira rádugott (17) spirálrúgó által a (19) ütközőpeczekhez szoríttatik, amennyiben ezen rúgó egyik vége a (16) emeltyűbe kapaszkodik, másik vége pedig a (3) szorítóhoz támaszkodik. Az (1) talapzatra csavart (20) födő a (14) gombot ismert módon helyzetében tartja és a kapcsolót befödi. Ha a (14) gombot (3. ábra) az 1. ábrán nyíllal föltüntetett irányban forgatjuk, úgy a (11) forgattyú balról-jobbra forgattatik, anélkül, hogy ez által az (5) kapcsolóemeltyű működésbe jönne, minthogy a (13) továbbító a kapcsolóemeltyű (7 és 8) ütközői között szabadon mozoghat. Ezen elfordítás által azonban a (16) emeltyű a (17) rúgó megfeszítése mellett (10) iitközőpeczkétől mindaddig elfordíttatik, míg a (11) forgattyú és a (15) kapcsolórúd kinyújtott helyzetbe kerül, középvonalaik tehát egy egyenesbe esnek (la. ábra). A (14) gomb elfordításának ezen pillanatáig a (11) forgattyúhoz az utóbbi által eszközölt elfordítása az (5) kapcsolóemeltyűre semmiféle befolyást nem gyakorol, hanem kizárólag a (17) rúgó megfeszítésére szolgál, mely ez után az átkapcsolást a következő módon eszközli: Ha ugyanis a (14) gombot és ezzel a (11) forgattyút a megkezdett irányban tovább forgatjuk és ha eközben a (11) forgattyúnak és a (15) kapcsolórúdnak holt állását túlléptük, akkor a megfeszített rúgó nyomása alatt álló (16) emeltyűkar működésbe lép, a (15) kapcsolórúd közvetítésével a (11) forgattyút hirtelen tovább forgatja, úgy hogy ez a (14) gomb forgásához képest elősietve, az (5) kapcsolóemeltyű (8) ütközőjébe ütközik, ezt magával viszi és az átkapcsolást végrehajtja, úgy hogy a mozgatott részek most már a 2. ábrán föltűntetett helyzetet foglalják el és az áram zárva van. Hasonlóképen a forgattyúnak ellenkező irányban való forgatásakor az (5) kapcsolóemeltyű mindaddig a záróállásában marad, míg a (11) forgattyú a holtpontot át nem lépte, mire a (17) rúgó az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe visszacsappan, a kapcsolóemeltyű pedig a (7) ütközőnek nekimenő (13) továbbító által az 1. ábrabeli helyzetbe visszafordíttatik. miáltal az áram megszakad. A (19) peczek a (16) emeltyű és a forgattyú mozgását határolja, miáltal a forgattyúszerkezet csapjai a lökésektől terhermentesíttetnek. Az (5) kapcsolóemeltyű számára való (21, 22) ütközők csak arra valók, hogy ezen emeltyűnek tehetetlenségénél fogva való továbbfordulását meggátolják. A kapcsolónak fönt leírt elrendezésénél a kapcsolóemeltyű két szélső helyzetében a (17) rúgó által tartatik és a rúgó hatása folytán való véletlen kikapcsolódása (mint az eddigi kikapcsolóknál) teljesen ki van zárva. A kapcsolóemeltyű továbbá mindig teljesen bekapcsolódik és a kapcsolónak túlhevülés valamint középállásban való állva maradás folytán való megrongálódása nem lehetséges. Minthogy a (9) kontaktus az (5) emeltyűt fogva tartani nincs hivatva, ennélfogva elegendő, ha ezen részek csak könnyű