24544. lajstromszámú szabadalom • A szabad pályán alkalmazott blokkvonalak csatlakozása külön födöző vagy tárjelzővel bíró állomásokhoz

— 2 — jelzést a hátrább fekvő jelzés kiblokkokozása czéljából blokkozni és minthogy az állomásnak amúgy is van külön födöző távjelzője. Ezért a biztonság kisebbítése nélkül egyetlen blokk is elégséges volna, ha ezt akként képeznők ki, hogy pl váltakozó árammal blokkozzuk és hogy a blokkmező ekkor a hátrább fekvő jelzést kiblokkozza, míg maga a blokk a bejáró vonatnak egy kontaktusberendezésre gyakorolt hatása által blokkoztassék ki. Ily blokkszerkezetet ismertettünk egy régebb szabadalmunkban, melynek kapcsolása azonban az 1. ábrából is kitűnik. Ezt a blokkmechanizmust a rajzon (F) jelzi és ha az (F) blokkot blokkozzuk, egyúttal az (S II.) jelzés (P) blokkmezejét is kiblokkozzuk. Ha azonban a (P) blokkot blokkozzuk, ez az (F) blokkot nem befolyásolja és eme blokk kiblokkozása a (B) állomás (M) vonalblokk mezejének kiblokkozásától függ. Mikor a bejáró vonat a «szabad»-ra állított (S I.) távjelző előtt elhaladt, minek következtében az áramkör (O)-nál záródik és mikor a vonat a tetszőleges szerkezetű (C) kontaktusberendezésre hat, az (F) blokk a következő áramkörbe kapcsolódik: föld, (C 1 E) áramforrás, (0 2, bl2 al2 F) cséve, (bll) föld, ennek következtében kiblokkozódik és a (P) blokk újból kiblokkozható állapotba jön. Ez az újból való kiblokkozás csak közvetlenül a vonat bejárása után vagy a következő vonat megérkezte előtt történhetik meg és az, hogy eme időpontok között mikor megy végbe, a blokkberendezés működése szempontjából mellékes. Ha azonban egyvágányú pályával van dolgunk, melynek blokkvonala az egyes hozzájárulások ismert elvén alapszik és melynél a tulajdon kijárati jelzőnek kiblokkozása közvetlenül a vonat bejárása után történik, az állomási blokkberendezés még tovább is egyszerűsíthető. A hátrább fekvő blokkjelzés ily kezelése azonban megengedhetőnek látszik, mert az állomásnak külön födöző távjelzője van és mert minden oly állomáson, a melynek külön váltóállító őre van, ki a jelzéseket állítja, a kiblokkozás mindig közvetlenül a vonat beérkezte után történik. Az ezen az alapelven szerkesztett blokkberendezés, mely egyvágányú pályákon alkalmazható és az ellenkező irányban történő egyidejű vonatindítás ellen biztosít, az I. ábrán látható, hol (A) az egyik, (B) a másik állomásnak és (P) a folyópályán lévő védő jelzésnek blokkberendezését jelzi. Egyszerűség okáért csak ama mechanizmusokat és függőségeket ábrázoltuk, melyek a (B)-től (A) felé mozgó vonat biztosítására szolgálnak, az ellenkező menetirányt biztosító berendezéseket egyszerűen az előbb említettekkel részarányosán kellene elrendezni. Ép úgy egyszerűség okáért csak egy blokkállomást tételeztünk föl a folyó pályán, úgy hogy az (A B) szakaszon két egymást követő vonat haladhat egyidejűleg. Egy második blokkállomás alkalmazása esetében a két (A) és (B) állomáson még egy-egy (Z) hozzájárulási blokkot kellene alkalmazni. Az (A) állomáson a már ismeretes (F) kiblokkozó blokkon kívül még két (Z1 Z2) hozzájáruló blokk van alkalmazva, melyek útján az (A) állomás a (B) állomáson történő vonatindításhoz az ismert módon hozzájárul és mindegyik hozzájárulásnál a billentyűzet segélyével egy közönbös (N) blokkot is blokkoz, úgy hogy újabb hozzájárulás csak akkor adható meg, mikor az (N) blokk ki van blokkozva. A nyugalmi helyzetben az (SIII) kijárati jelzést a (B) állomáson az (S) blokkmező blokkozza, a mennyiben ennek (A3) megakasztó rúdja az (X) tolókára hat, mely az (SIII) jelzés reteszes csigáját és emelőjét blokkozza és melyre az (M) blokkmező (A4) megakasztó rúdja, valamint a (B) állomás egyes hozzájárulási blokkjai (A5 A6....) megakasztó rúdjai is hatnak. Ha a (B) állomás az (A) állomás felé vonatot akar indítani, a (B) állomás az (A) állomás hozzájárulását kéri, mit az (A) állomás az egyik kettős billentyű, például a (Z1 N) billentyű használatával ad meg. Eme billentyűk lenyomatásánál az áram