24484. lajstromszámú szabadalom • Javítások explóziós mótorokon

1 -gását a (77) fogaskerékre átvigye, a (67) tengely az 1. ábrában jelzett helyzetbe hozandó, mely helyzetben a (60) kapcsoló gyűrű az (52) gyűrűvel nem fog érintkezni s a (63) szalag a (62) karimán fekszik. Fönti leírásból kitűnik, hogy a (67) tengely különféle működtetése által a mótor közvetlenül, vagy a differencziális hajtómű segélyével köthető össze a hajtandó résszel, miáltal ennek sebessége tetszés szerint csökkenthető, vagy pedig a mótor a hajtott géprészből ki is kapcsolható. A kapcsoló szerkezete továbbá olyan, hogy ez által a (62) karimával csúszó érintkezés létesíthető, miáltal a mozgás tetszés szerinti mértékben vihető át. Utóbbi azon sebességre is vonatkozik, mely a (63) szalag hatása következtében hozatik létre. Ha kívánatos, úgy az (57) burkolattal egy (78) karima is kapcsolható össze, mely szintén fékszalaggal van ellátva. A (77) lánczkerék helyett a burkolat agyán szíjkerék is alkalmazható. Egy további előnye még a (63) szalag s a (60) kapcsoló gyűrű működtetésére szolgáló és a rajzban föltüntetett elrendezésnek az, hogy ez esetleg fék helyett is használható. Ez következő módon történhetik: Ha a (67) működtető tengely (70) forgattyúja az 1. ábrán vázolt helyzetben van, akkor világos, hogy az esetben, ha a forgattyú jobbra fordíttatik, a (63) szalag megfeszül, a nélkül, hogy a (61) nyakgyűrű jelentékenyen mozgattatott volna. Ha ellenben a forgattyú balra forgattatik, akkor a (71) csap a (68) emeltyűn lévő hasíték vége felé vezettetik, úgy hogy ezen emeltyűnek saját (69) csapja körül való lengetése következtében a (61) nyakgyűrű a (60) kapcsoló gyűrű felé tolódik el és utóbbit a már leírt segédeszközökkel és módon az (52) gyűrűs peremhez szorítja. Ezen mozgás következtében a (68) emeltyű hosszú karja a (67) működtető tengely alatt és valamivel ezen tengely fölött is kilendíttetik. Ha azonban a (70) forgattyút még tovább is elmozgatjuk, akkor a (71) csap a (68) emeltyű hasítékában tovább mozoghat, a nélkül, hogy a (60) kapcsoló gyűrű érintkezése az (52) karimával megszűnne. Ezen utóbbi mozgás azonban azt eredmé[ nyezi, hogy a (63) szalag épen úgy megfeszül, mintha a (71) csap ellenkező irányban az 1. ábrában vázolt helyzettől jobbra ; lendülne ki. Ha tehát a forgattyú a fönt! említett mozgást végzi és a (60) kapcsoló j gyűrű a (63) szalaggal érintkezésbe hoza) tik, akkor az egész készülék rögzítve van s nem foroghat épen úgy, mintha a mótor valamelyik forgó részén fék alkalmaztatott volna. A forgattyútengely csapjának, valamint a dugattyúnak kenőberendezése a 3-—6. ábrákon látható. A (6) szekrény, melyben a forgattyú mozog, el van zárva, miért is a (79) dugattyúnak a henger zárt része felé való mozgása következtében többé-kevésbbé légüres tért fog létrehozni, mely a dugattyúnak ellenkező irányban való mozgásával természetesen ismét megszűnik. A nyomásnak ezen csekély kisebbedése arra használható föl, hogy az olaj a szekrényen kívül lévő olajtartókból a forgattyútengely csapágyaihoz vezettessék. Ha a dugattyú a henger másik vége felé mozog, akkor a dugattyú mögött áll be a nyomáskisebbedés. Ezen így beálló nyomáskülönbségek következőképen lesznek a kenés elősegítésére fölhasználva. Világos, hogy a nyomáskisebbedés a (6) szekrényben létrejön, ha a dugattyú a 3. ábrán jelzett helyzetben a henger zárt vége felé mozog. Az ez által létrejövő szívóhatás átvitele a kenőszelenczére egy a forgattyú csapágy fölső fölületén alkalmazott (81) vályú segélyével történik. Ezen vályú a csapágyon keresztül menő lyuktól, melybe az olajtartó csavarva van, befelé, illetve a csapágy széléhez vezet (1. 3. ábra pontozva). A forgattyúkar oldalán egy (82) csatorna van, mely a forgatytyú csapágyat félkörben veszi körül. Ezen csatorna egyik vége a (81) vályúnál végződik, s onnan a forgattyúcsap azon részéhez vezet, mely a (81) vályú oldalán