24483. lajstromszámú szabadalom • Trágyázás fadarával

Megjelent 1002. évi junius hó 2(>-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 24483. szám. X/h. OSZTÁLY. Trágyázás fadarával. Du

JONAS JENŐ KIR. EGÉSZSÉGÜGYI TANACSOS, GYAKORLÓ ORVOS ÉS FÖLDBIRTOKOS LIEGNITZBEN. Bejelentésének napja 1901 október hó 31-ike. Elsőbbsége 1900 augusztus hó 4-én kezdődik. A talajnak a növények tenyészetére czélszerű megmunkálásánál a tápanyagoknakközvetlen bevezetésén kívül, mely táganyagokat a növény a levegőből és a talajból vonja ki, nagy jelentőséggel bír a talaj belsejében végbemenő és a növény életére nagyfontosságú fizikai folyamatoknak egyidejű föntartása és javítása. Bizonyos tápanyagoknak a növény táplálkozásához szükséges folyékony állapotban való föntartása, tekintet nélkül arra, vájjon azok organikus vagy anorganikus természetűek és vájjon a levegőből vagy a talajból származnak, továbbá a vízben oldott növénytápszerek bevezetése a talajnak kellő mértékű öntözésétől és talajnedvességnek állandó készletétől függ. Ezért fontos a légkörnek és a talajnak nedvességét alkalmas módon lekötni, megsűríteni és a talajban megtartani. Nagy jelentőséggel bír továbbá az egészséges fejlődésre nézve a fölső termőrétegnek jó lazítása és a talaj szellőzése. A talajban végbemenő élénk levegőkeringés erélyesen fokozza azon mikroorganismusok életképességét, melyekhez a növény fejlődése kötve van és melyek a levegő jelenlétét megkívánják, úgyszintén a taláj organikus alkatrészeinek bomlását és az ezzel járó humuszképződést, míg ellenben hiányos szellőzés és lazítás esetén a talaj kérgessé és göröncsössé lesz, úgy hogy a növény fejlődése hátrányosan befolyásoltatik. A talaj humuszképződése attól függ, hogy a talaj elegendő olyan organikus anyagot tartalmazzon, melyek már önmagukban hordják a bomlás és lassú elégés föltételeit. A lassú bomlás előidézte állandó melegedés a mag és a növény fejlődését előmozdítja és a talajban foglalt vagy ebbe bevezetett anorganikus tápanyagoknak gyorsabb mozgását és átalakulását idézi elő. Atalaj mindezen fizikai jelenségénekfontossága ez időszerint háttérbe szorult szemben a raczionális trágyázás chemiai folyamatára való folytonos utalással. Eddig megelégedtek azzal, hogy ezen folyamatokat a talaj mechanikai megmunkálásával elősegítették, égetett agyag, mész, szénpor és más hasonló anyagok hozzákeverése mellett. Némelykor a komposzt készítésnél fölhasználták a fürészport, gyalúforgácsot és a faipar más hasonló hulladékait is, a melyek minden ácstéren előfordulnak és melyektől a géperővel előállított fadara külsőleg