24480. lajstromszámú szabadalom • Kefetesteknek függőleges és rézsútos irányú fúrására és sörtekötegek behúzására szolgáló gép
vagy balra elfordul és ezzel együtt a kefetartók is a vízszintes keresztiránytól a görbe vezeték iránya által megállapított szög alatt elfordulnak, úgy hogy a kefék feje a fúró-és sörtebehúzó géphez képest bizonyos szög alá helyezkednek, miáltal a kefetestek ily helyzetében belefúrt lyukak rézsútosak, illetőleg a tömés iránya is rézsútos. Ha a görgő (131 ) vezetéken végig megy, a fúrt lyukak iránya balról-jobbra rézsútosak, míg ha a görgő (132 ) vezetéken megy végig, akkor a fúrt lyukak iránya jobbról-balra rézsútos (8. ábra). (16) tartónak ezen elfordulását annak (38) ívalakú kivágása határolja, melybe egy helytálló (39) vezetőcsap benyúlik (3. ós 5. ábra). Természetes, hogy az alaktárcsa (131 ) és (132 ) görbe irányú része (37) görgőhöz azon időpontban jut, midőn a fejszélek rézsútos irányú megmunkálása következik. Ezekből látható, hogy a kefetestek önműködően teljesen elkészíttetnek és nem szükséges egyéb, mint (12, 13) görbe vezetékek, valamint (14 15) vezetősinek alakját és méretét olykép megválasztani, hogy ezen szükséges munkafolyamatok egymásután lehetővé tétessenek, illetőleg, hogy ezek bizonyos előre pontosan meghatározott időpontokban a kefetartókat megfelelő helyzetbe hozzák. A 7—8. ábrán a kefetartóknak azon helyzetei láthatók, mi mellett a kefék hosszszéleibe és fejszéleibe fúrt lyukak és azok tömése rézsútos irányú, a 9. ábrán pedig (14, 15) sínnek lépcsős alakja látható. Ha az alaktárcsának egy fordulata alatt a kefe elkészíttetik, ezen sinek az alaktárcsa egész kerületén vannak körülvezetve. Ha azonban az alaktárcsa egy fordulata alatt pl. két kefe készítendő el, akkor a síneknek ezen hossza a tárcsa fél kerületét veszi körül és másik fél kerületére hasonló síneket erősítünk, az alaktárcsa pedig hasonló görbe vezetékekkel láttatik el, csakhogy7 a szánaknak kézzel való visszamozgatásának elkerülése czéljából a síneknek lépcsői nem emelkednek, hanem sülyednek, úgy hogy ezen megmunkálás alatt (17) szán lefelé mozog. Az alaktárcsának forgatása az ezen gépeknél ismeretes ki- és bekapcsoló kilincsszerkezetek segélyével eszközölhető. Jelen esetben következő forgatószerkezet van alkalmazva: (4) szánra a meghajlított (40) kar van megerősítve, melynek fölnyúló (41) végére, valamint (10) csapnak az alaktárcsából kinyúló végére (27) vezeték van szilárdan megerősítve. Ezen (40) karon a (42) csap körül forgó (43) kar van megerősítve, melynek egyik vége fecskefarkalakú vezetékkel bír, melyben (44) akasztókilincs szánja csúszik. Ezen kilincset a (40) karral összekötött és egy hüvelyben vezetett (45) tekercsrúgó a (11) alaktárcsa fogai közé nyomja. (43) karnak másik vége a (2) vezetékre megerősített és beállítható (46) ütköző csavarhoz fekszik. A (43) kart a (4) szánnal összekötött (47) tekercsrúgó annak forgáspontja körül elfordítani igyekszik, mely el fordítást a (48) ütköző peczek határolja, így tehát ezen kar a beállítható (46) csavar és (48) peczek között foroghat (3. ábra). Midőn a (4) szán előre mozog, akkor a (47) rúgó a (43) kart (42) csapja körül elforgatja. Eközben (44) kilincs a fogak közül kicsúszik, és a (43) kar elforgatásának mérvéhez képest egy vagy több fogtávolságnak megfelelő út hosszában előrecsúszik, úgy hogy midőn a szán megáll, két fog közé becsappan. Midőn a szán visszafelé mozog, a (43) kar (46) csavarhoz ütközik és a szán további visszafelé mozgatásakor eredeti helyzetébe visszatérvén, az alaktárcsát egy vagy több foggal magával viszi. Ezen akasztókilincsen kívül még egy (49) biztonsági kilincs is van alkalmazva (2., 3. és 4. ábra), mely (40) kar alsó részében van megfelelően vezetve és (50) tekercsrúgó hatása folytán a (44) kilinccsel egyidejűleg két fog közé kapaszkodik és azzal egyidejűleg a fogakból ki is akasztódik. (43) karon az ékalakú (51) oldalnyúlvány van alkalmazva, mely, midőn (43) kar elfordul, (49) kilincsre nyomást gyakorol és azt a fogakból kinyomja. Midőn (43) kaieredeti helyzetébe viszatér, akkor a (49) kilincs ismét a fogak közé csappanhat.
