24472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fotografáló készülékeknél a fényérző lemezek kiváltására

a leghátulsó (a) lemezt a (h2) csap visz- ' szatartja, az a váltótolattyúból kilép és az (e9) tolókán fekve marad, az (el2) rugók a fölső részét a keret mellső oldala ' felé szorítják, míg a (k) rugók az alsó végét a (p2) csapon rögzítik. Ha mármost a váltótolattyút újból betoljuk, akkor ez a lemezt előre nyomja és a keret és önmaga között befogja. Mikor a váltótolattyút kihúzzuk, a (g3) rúgó szabaddá válik, a (G) kilincset eltolja és ez az (F) kerék következő fogába fogódzik. Ennek következtében a váltótolattyú betolatásánál a korong egy foggal elfordul, minthogy a váltótolattyú oldalfalában alkalmazott (ol) csap a (g3) rúgót visszanyomja és a rúgó a (H) emelőt, illetőleg ennek (h2) csapját a középállásába viszi, úgy hogy a csap a váltótolattyú újabb betolásánál a következő lemezt meg nem foghatja. Az emelő szélső állásában a (h3) kar a 9. és 10. ábrán látható helyzetek egyikét foglalja el, melyben a fölhajlított vége az (I) rúd (i5) villa ágai elé kerülnek, úgy hogy a rúd a váltótolattyú első kihúzatásánál a korongot nem érinti. A váltótolattyú első betolatásánál a (h3) kar a vízszintes helyzetébe jut, melyben a (h5) végeinek bemetszései (11. ábra) a villaágak elé kerülnek, úgy hogy az (I) rudat, a mint a váltótolattyút az exponálás befejezte után másodszor kihúzzuk, az (i2) rúgó elforgathatja és a rúd lécze az (A) lemez fölső szélét visszahajlítja (11. ábra). Hogy ez a visszahajlítás könnyebben megtörténhessék, a lemez fölső éle a közepe felé kissé behajló görbe szerint van alakítva (1. ábra). A (J) rúgó (j) csapjai arra szolgálnak, hogy a lemezeket a váltótolattyú kihúzatása közben rögzítsék és azoknak a súrlódás következtében való mozgását meggátolják. Ha a váltótolattyút másodszor toljuk be, a lemez a készlettartály mellső részébe lép be, minthogy a (b6) kiugrások a készlettartályban lévő lemezeket ennek mellső falától távol tartják. Mikor a váltótolattyút betoljuk, az (F) korong ismét egy foggal elfordul és az emelő a másik, az előbb elfoglalt szélső állásával ellentétes ' állásba kerül (10. ábra), úgy hogy a (h2) csapja a következő lemez (a2) furatába fogódzik, mikor a leírt munkafolyamat is' métlődik. ! Lehetne az (A) lemezek (a2) furatait a középvonalban is elhelyezni és nem annak egyik vagy másik oldalán, ekkor a lemez hátsó oldalán egy papírcsíkot ragasztunk a furatra, hogy a (h2) csap csupán egy lemez furatába léphessen be. Ekkor azonban az (F) korongot akként kell fölékelni, hogy a (H) emelő a váltótolattyú első kihúzatásánál a középállásába kerüljön, a fölső karjának fölhajlított végén lévő bevágásokat pedig akként kell elrendezni, hogy ezek az (I) lemezt a középállásban rögzítsék és a szélső állásban tegyék szabaddá. Mialatt a lemezeket a föntebb jelzett módon a készlettartályból hátul húzza ki és elől tolja abba vissza a berendezés, a (40) korong állandóan ugyanabban az irányban fog forogni, még pedig minden egyes lemez kiváltásánál két-két foggal fordul el. Ezalatt a korong hátsó oldalán lévő (m) számok az (M) kimetszésben egymás után válnak láthatókká. Mikor az összes lemezeket fölhasználtuk, a készlettartály mellső oldalán elhelyezett bádoglemez annak hátsó oldalához kerül és így a már exponált lemezeknek újból való exponálását meggátolja. Ha a (H) emelő (A) lemezt vagy azért, mert annak (a2) furata kiszakadt, vagy azért, mert a lemezek elfogytak, meg nem fogja, a váltótolattyút teljesen kihúzni nem lehet és ez azt jelzi, hogy a berendezésben zavar lépett föl. Erre a czélra a következő szerkezet szolgál. A baloldali (0) rúdon (13., 14. és 15. ábra) a (P) rúgó van megerősítve, ennek szabad végére pedig a (p) csap szerelve, mely a váltótolattyú kihúzatásánál a keretben visszamaradt (A) lemez élére fekszik és eme helyzeténél az (e8) borda (pl) horga előtt elhaladhat. Ha azonban, mint az a 7. ábrán látható, lemez nincs a keretben, a csap a horogba akad és meggátolja, hogy a váltótolattyút teljesen kihúzzuk. Hogy a vezetőrúd, mikor