24445. lajstromszámú szabadalom • Hárfa, melynek húrjai két egymást keresztező síkban vannak elrendezve

Megjelent 1.902. évi junius hó Í2-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi lei ras 24445. szám. IX/d. OSZTÁLYHárfa, melynek húrjai két egymást keresztező síkban vannak elrendezve. DR

SCHILLING JÁNOS TANÁR DBEZDÁBAN. Bejelentésének napja 1901 deczember hó 4-ike. Elsőbbsége 1900 szeptember 23-tól kezdődik. A jelen találmány tárgyát egy hárfa képezi, mely ama bárfáktól, hol a húrok két egymást keresztező síkban vannak elrendezve, abban különbözik, hogy nagy hangszekrényekkel illetőleg kettős, majdnem egészen terheletlen rezonanczfenekekkel van ellátva, melyek jó mélyen benyúlnak a húrok közé. Ezáltal a hárfa, a nagy húrhoszszúság és a jelentékeny csengőhatás daczára igen kis és könnyen kezelhető alakot nyer. A mellékelt rajzon egy ilyen hárfa három kiviteli alakja van bemutatva és pedig: 1. és 2. ábrák az egyik kiviteli alakot oldalnézetben és keresztmetszetben; 3. és 4. ábrák a másik két kiviteli alakot csupán oldalnézetben ábrázolják. A hangszekrény két egymáshoz ékalakban illesztett (a, a) rezonanczfenékből áll, melyet hosszoldalai mentén egy erős és egy gyengébb (b) illetőleg (c) perem, keskeny oldalai mentén pedig a (d) oszlop és az (e) nyak, vagy hát határol. Az (f) húrok az alsó (b) perem mindkét oldalán (g) szegekre vannak erősítve, innen, a 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, a hangszekrényen elrendezett (h) húrléczen mennek keresztül és kölcsönös kereszteződés mellett a hangzó húrhósszt határoló (i) nyakborda fölött a fölső (j) szegekhez vezetnek. A hangszekrények ily módon való elrendezése (1. ábra) és maguknak a húroknak oly módon való elhelyezése, hogy ezek nem a hangszekrényre vannak erősítve, nagy előnyt nyújt és új műszaki hatást eredményez annyiban, hogy a rezonanczfenekek emellett igen nagyok lehetnek és a hangok tetemesen erősbödnek, főkép mivel a rezonanczfenekek nincsenek annyira megterhelve és szabadabban rezeghetnek, mint ha a húrok, mint eddig, magukra ezen fenekekre volnának erősítve és rezgésük általuk korlátoztatnának. A jelen elrendezés továbbá lehetővé teszi, hogy az egész hárfa igen kicsire készíthető és könnyen kezelhető legyen, hogy a játszó azt ölében tarthassa, még pedig úgy, hogy a (d) oszlop és a bassus-húrok a játszóhoz legközelebb essenek, a játszó tehát bal kezével, testéhez közel, a mélyebb fekvésekben játszhassék, ami a játszást igen kényelmessé teszi és tetemesen megkönynyíti. A czélszerüen aczélból készült (h) húrléczek végeikkel, az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, egyrészt a (d) oszlop alsó része fölé, másrészt pedig az (e) nyak fölé nyúlnak és azokra csavarok segélyével vannak erősítve, míg a (h) léczek összekapcsolása a kissé hátrább álló (a) rezonancz-