24443. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzóharisnyák kikészítésére szolgáló berendezéseken

— y azok fölső ágaira emelik, mint azt az 1. áb­rán jeleztük; — az (f) rudakat az (a) rudak emelése czéljából két (g) körív működteti, melyek fölött az (f) rúd mozgását előidéző lánczok, zsinórok vagy szalagok futnak. Mikor az (a) rudakat a (b) lánczok fölső ágai a (h) pontig vitték, ugyanoly berende­zés, mely azokat az alsó ágakról a fölső ágakra emelte, a fölső ágakról az alsó ágakra viszi, vagyis a (h) ponton ugyan­csak ilyen, az (a) rudakat átemelő függé­lyes rudak vannak alkalmazva. A lánczok csupán csak az (a) rudak mozgatására szol­gálnak, a rudak maguk vízszintes vezeté­kekben vannak vezetve, hogy ily módon a lökéseket és rázkódásokat, melyek külön­ben fölléphetnének, kisebbíthessük. Az (a) rudak először az (1) ponton álla­nak meg oly czélból, hogy a harisnyákkal valamely műveletet végezhessünk. (Az előző megállásoktól, melyek a harisnyáknak a rudakra való fölfüggesztéséhez szükségesek, eltekintünk.) Mindegyik rúd több más alsó végén meggörbített (a') rudat visel, melyre a platinából vagy más alkalmas fémből készült (a") korona van szerelve, hogy a harisnyák alsó végét a végzendő műve­letek közben nyitva tarthassuk és hogy a harisnyák pontosan az elhamvasztást és kalczinálást végző lángok fölött, azok kö­zépvonalaiban legyenek kénytelenek meg­állani. Az első (a) rudakra fölfüggesztett haris­nyák az (1) pontban megállanak és az (i) lángzó soron égő köralakú lángok hatásá­nak vannak kitéve, ennek következtében a fölső részükön meggyúladnak és a szövet a harisnya egész kerületén fölülről lefelé elég, úgy mint az a harisnyáknak kézi­munkával való elégetésénél is történik. A meggyúladt harisnyákat a rudak az (1) pontból tovább viszik a (2) pont felé, hol újból megállanak és hol az elhamvasztás külön láng segítségül vétele nélkül tovább folyik, majd innen a (3) ponthoz jutnak a lánczok hatása alatt, hol újból megállanak és az elhamvadás teljesen befejeződik. Ha kívánatos, ezen a ponton egy újabb (j) lángzósort lehet elrendezni, mely a haris­nyák alsó végeit hevíti, hogy az elhamva­dás tökéletesen menjen végbe, bár ez az elővigyázat! intézkedés sok esetben teljesen szükségtelen, Az ily módon tökéletesen elhamvasztott harisnyák most már a kalczináló lángzóhoz jutnak. A kalczinálás, mint azt már emlí­tettük, négy szakaszban folyik le. Az első szakasznál a harisnyák a (4) ponton állanak és a (k) lángzók hatásának vannak kitéve; — ezek a lángzók a haris­nyák belsejében égő nagy hőt kifejtő lán­got létesítenek, melyek az elhamvadt ha­risnyákat megkeményítik. A lángzók, mint azt a törzsszabadalomban jeleztük, forognak, hogy így a harisnyák mindegyik pontja a hő hatásának legyen kitéve. Bizonyos idő elteltével, de mindig a berendezés mozgató szerkezetének hatása alatt, a harisnyák az (5) pontba jutnak. Ebben a pontban a ha­risnyák két féle láng hatásának vannak kitéve, egy belső lángénak, melyet az (1) lángzó szolgáltat és egy külső lángénak, mely az (m) lángzón ég; ez alatt az idő­szak alatt megy végbe a legerélyesebb kalczinálás és a harisnyák egyidejűleg belső és külső oldalukon vannak a hőnek kitéve. Az a rúd, melynek mozgását föntebb vizs­gáltuk, ekkor a (6) pontba jön. hol a ha­risnyák az (o) lángzók hatásának vannak kitéve. Itt lényegében véve ugyanaz a mű­velet megy végbe, mint a (4) ponton, ameny­nyiben itt is egyszerű, belső lángot létesítő lángzók vannak elhelyezve, melyek a ke ményítést befejezik. Eme három (4, 5, 6) időszakban a (k, 1, m, o) lángzók mozgást végeznek, amennyi­ben ismételten emelkednek és sülyednek és így a harisnyák minden pontját a hő hatásának teszik ki. Magától érthető, hogy mint azt a törzsszabadalomban is ismertet­tük, a lángzók mozgásának számát tetszés szerint szabályozhatjuk. A harisnyák ezután a (7) állást foglalják el, hol a keményítést a (p) lángzók lángja befejezi. Ezek a láng­zók az előbbiektől eltérően mozdulatlanok. Az utóbb említett lángzók csak arra szol­gálnak, hogy a keményítés tökéletes be­fejeződését biztosítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents