24434. lajstromszámú szabadalom • Szénhydrogénekkel és főleg borszesszel táplált elgázosító lángzó fűtésre és gázizzófény létesítésére

Megjelent 1902. évi junius hó 21-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi lei has 24434. szám. 11/1 OSZTÁLY. Szénhydrogénekkel és főleg borszesszel táplált elgázosító lángzó fűtésre és gázizzófény létesítésére. EHRICH & GBAETZ LÁMPAGYÁRI CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 3-ika. A találmány tárgya egy elgázosító lángzó, mely főleg borszeszlámpáknál alkalmazható és czélja az, hogy a lángot gyorsan lehessen eloltani és hogy a lámpa meggyújtásánál a segédlángzó tartálya önműködően teljék meg borszeszszel. A láng gyors eloltását annak következtében végezzük, hogy a borszeszgőzöket kifúvató fúvószájat elzárjuk, tehát a lángzó elpárologtató terét a külső levegővel szemben elzárjuk. A jelen borszeszlángzó lényegében véve több kanóczos lángzó, melynek kanóezai szűk csövekbe vannak zárva és fölül az elpárologtató térbe torkolnak (1. ábra). A csöveket a kanóczok annyira kitöltik, hogy ha a (c) elpárologtató teret kellő mértékben fölhevítjük, eme térben a borszeszgőzök tetemes nyomást fejthetnek ki, anélkül, hogy ez a nyomás az (a) borszesztartályig visszahathatna, minthogy ezt a szorosan behúzott (b) kanóczok meggátolják. A borszeszszel itatott kanóczok elég nagy ellenállást fejtenek ki, úgy hogy a nyomás a borszesztartályig vissza nem hathat. Első pillanatra nem látszik veszélytelennek az, hogy a föntebb jelzett ismert borszeszlámpáknál a láng kioltását egyszerűen a (c) elpárologtató kamarának a külső levegővel szemben való elzárásával, tehát a láng egyszerű elvágásával végezzük. A gyakorlati kísérletek azonban eme támasztható aggályok indokolatlanságát igazolták, mi elméleti okokból is bizonyítható. Ugyanis a lángzóban fölhalmozott hő csakis arra elégséges, hogy a (c) elgázosító térben egy bizonyos nyomást tartson fönn, ezért ha a lángzóhoz újabb hőmennyiséget nem vezetünk (újabb hőmennyiség bevezetése pedig ki van zárva, mert a fúvószáj elzárásánál a láng azonnal kialszik), a (c) elgázosító térben a hőmérséklet többé nem emelkedhetik és a borszeszgőzök további fejlődése megszűnik. Másrészt ha az elgázosítótérben a nyomás valamivel még növekedik, a kanóczban levő cseppfolyós borszesz a (b) kanóczcsövön át visszaszoríttatik, tehát a további gőzfejlődés is ki van zárva. Ha már most a fúvószáj elzáró berendezését a lángzó meggyújtásánál a lángzó előmelegítésére szolgáló segédlángzó tartályát tápláló szivattyúval összeköttetésbe hozzuk, még abban az esetben is ki van zárva a tévedés, melyben a lámpa kezelését hozzá nem értő egyén végzi. Természetes, hogy a zárótagot és a szivattyút akként kell összekötni, hogy mikor a zárótag teljesen kinyi-