24432. lajstromszámú szabadalom • Lámpa gőzösített szénhydrogének számára
kellő izzásba hozatalára nem elégséges, ideig- j lenes lánggal ég. A 8. ábra metszet a 7. ábra T—U vonala szerint. A 9. ábra metszet a 7. ábrának V—X vonala szerint. A 10. ábra elektromos gyújtószerkezettel ellátott lámpának függélyes metszete. A 11. ábra az oltószerkezet részletrajza. A 12. ábra metszet a 10. ábrának Y—Z vonala szerint. A 13. ábra metszet a 10. ábra K—L vonala szerint. A 14. ábra a gyújtószerkezet egy részének oldalnézete. A 15. ábra a jelen találmány tárgyát képező lámpának főző készülékké alakított foganatosítási alakját láttatja. A (b) bél (1. ábra) szorosan van az argeutánból készült és ekként a meleget rosszul vezető (A) csőbe beszorítva, melyben a bél fölött a (c) tér van meghagyva. Ezen összeszorított bél megengedi a folyadéknak a kapillaritás folytán való fölszállását, de megakadályozza, hogy a (c) térben képződő gáz lefelé, a lámpatestbe hatolhasson. Minthogy pedig az (A) cső argentánból van készítve és így a hőt rosszul vezeti, ez utóbbi nem közöltetik a folyadékot tartalmazó tartállyal. A bél tehát sem gázt, sem hőt nem bocsát a folyadékhoz és így ez utóbbi nem fog gőzöket fejleszteni. Ha esetleg a bél fölső rétegei közé kevés gőz is hatol, ez csakhamar kondenzálódik, mivel az (A) argentáncső sokkal alacsonyabb hőmérséklettel bír. A bél alsó vége erősen meg van lazítva, hogy a folyadékot könnyen fölszívhassa; a bél közepén a (d) fémrúd van elrendezve, mely megkönnyíti a bélnek az (A) csőbe való beillesztését és ebből való kivételét, mely czélból a rúd alsó végén a (h) gombban végződik. Ha a lámpa csak egy béllel bír, az (A) cső fölső végére a (C) fúvóka van szerelve, mely csúcsban végződik (6. ábra) és ennek közelében (e) furatokkal bír, melyeken a ( 3zénbydrogéngőzök kiáramolbatnak. A (C) fúvóka csavarmenetekkel van ellátva, melyekre az (f) süveg csavarolható föl; ez utóbbi belsejében egy szelepfészek van kiképezve, melyhez a (C) fúvóka csúcsa fekszik hozzá, hogy az (e) fúratok kifelé elzárassanak. Az (f) süveg fölső végén az (a) nyílás van elrendezve, melyen a szénhydrogéngőzök a Bunsen-féle (B) lángzó alá áram lanak. A lángzó fölött az (M) harisnya van a (D) tartóra függesztve, mely utóbbi a hőt jól vezető fémből van készítve és alsó végével a (c) kamra falához van erősítve, a hol is a (c) kamrában a (b) bél fölső vége végződik. A (D) tartó a harisnya által kisugároztatott hőt fölfogja és a (c) kamrához vezeti, hogy itt a folyadék gőzösítését idézze elő. Az (A) csövet a tágabb (E) cső ve3zi körül, mely az (A) cső körül egy befelé zárt gyűrűs teret hagy szabadon. Ezen térben az (F) cső van elrendezve, melyen az (i) bél van keresztülhúzva, mely a gyújtóláng létesítésére szolgál; ezen czélból az (F) cső végéhez a (k) fémlemez van erősítve, mely az (i) bél kiálló végének meggyújtása után fölhevíttetik; a (k) lemez az (i) bél lángját egyszersmind a fölötte lévő (c) kamra falához tereli és ez által az ezen kamrába a (b) bél kapillaritása folytán fölszívárgott folyadék gyors gőzösítését idézi elő; a fejlődő gőzök a fúvókán át a (B) lángzóhoz és aztán levegővel keverve az (M) harisnyához áramolnak, a hol azokat meggyújtjuk. Több (b) bélnek és több (A) csőnek alkalmazása és kellő csoportosítása által nagyobb lámpát állíthatunk elő (4. és 5. ábrák). Ezen foganatosítási alaknál a hét (A) cső mindegyike egy-egy (c) kamrában végződik, melyek az (1) csövek segélyével a közös (m) kamrával vannak összekötve, mely a fejlesztett gőzők kibocsátására szolgáló szabályozó fúvókát hordja; a fúvóka a már előbb említett szabályozó és kioltó süveggel van ellátva, mely a 6. ábrában nagyobb léptékű függélyes metszetben van föltüntetve. Ezen lámpánál is egy tágabb, alul zárt (E) cső szigetelő közbenső tér meghagyásával van elrendezve.