24424. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés telefon központokhoz

— 2 — lalt állapotának jelzésére és a végjel adá­sára is szolgál, a fölhívandó (B) előfizető vonalával kötjük össze. Eme telep áramkö­rét egyrészt a dugónyak, a kapcsolóper­selyvezeték, a kérdőkapcsoló (cl) kap­csolórúgója, az (11) fegyverzet, (bl) föl­hívójelző, a kérdőkapcsoló (dl) kapcsoló­rúgója, a (h) kapcsolórúgó, a (gl) dugó­csúcs és a dugózsinór képezte fémes áram­kör, másrészt a föld a (kl) lekapcsoló elektromágnes képezi, mely a (cl) rúgó és (11) fegyverzet között a kapcsolóvezetékbe van beiktatva. A (bl) fölhívójelzőt a me­netein átmenő áram azonban nem befolyá­solja, minthogy az akként van polározva, hogy a kiváltását a telep áramával ellen­tétes irányú áram végezhesse. Ellenben a (kl) lekapcsoló elektromágnest ez az áram gerjeszti, úgy hogy az elektromágnes (1) fegyverzetét meghúzza és a (bl) fölhívó­jelzőt a vonalról lekapcsolja. Tehát az alatt, míg egy összekötő kapcsoló duga­szolva van, az áram az illető vonalhoz tar­tozó fölhívójelzőt ki nem válthatja. Oly hálózatoknál, melyeknél a visszave­zetést a föld képezi, ki vagyunk annak téve, hogy a fölhívó váltakozóáram egy része a földön és a (k kl) lekapcsoló elektromágneseken megy át, tehát a (b) fölhívójelző kiváltása nem történik meg elég biztosan. Hogy ezt elkerüljük, czél­szerű, ha a lekapcsoló elektromágnes és a föld közé egy (q ql) önindukcziós csévét, a lekapcsoló elektromágnessel párhuzamo­san pedig egy (p pl) polározódó czellát kapcsolunk be. Ennek következtében a vál­takozó áramok elágazását nagyon megne­hezítjük és a mégis áthaladó gyönge ára­mok a polározódó czéllán könnyebben foly­hatnak át, mint a mágnesek tekercselé­sein. Az önindukcziós csévék egyidejűleg azt is meggátolják, hogy a földön át a be­szédközvetítő áramok elágazzanak. A (g) dugó bedugásánál az (i) telepnek a vonalvezetéken és a lekapcsoló elektro­mágneseken átfolyó árama a kapcsolóper­selyeknél létesített földzárlaton az össze­kötő vezetékbe bekapcsolt polározódó czella vagy kondenzátor miatt nem mehet át. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a (k kl) lekapcsoló elektromágnesnek két, egy közös magon ellentétesen tekercselt csé­véje van. Eme két cséve egy-egy vége a fölhívójelzőt befogadó vonalvezetékkel van összekötve, a másik két, egymással ösz­szekötött vége pedig földre van kapcsolva. A lekapcsoló elektromágnesnek két ellen­tétesen tekercselt (w wl) csévéje oly mó­don van kiegyenlítve, hogy a teljes fé­mes áramkörű a két csévén egymásután átfolyó áramok hatást ne gyakoroljanak, a mennyiben a két cséve mágnesező hatása ellentétes. Ennek következtében a teljesen fémes áramkörű vonalon átmenő fölhívó áram a lekapcsoló elektromágneseket nem gerjesztheti. A fölhívó (A) előfizető (b) fölhívójelző­jét a kezelő ép úgy, mint az 1. ábránál leírt kiviteli alaknál az (f fi) kérdődugó­nak a kérdőkapcsolóba való bedugásával választja le a vonalvezetékről. Mikor a ke­zelő a (g gl) dugót a fölhívott előfizető (g) összekötő kapcsolójába dugja be, a dugózsinőrba bekapcsolt (i) telep árama jut a vonalvezetékbe. Az (i) telep két egyenlő, egymással a positiv sarkán össze­kötött és földrekapcsolt elemcsoportból áll, ennek megfelelően az (i) telepből a föl­dön át áram megy a (kl) lekapcsoló elektro­mágnesbe, ennek két tekercselésében elága­zik és azután egyrészt a (cl) kapcsolórú­gón, (g) dugónyakon, másrészt a (dl) rú­gón, (h) rúgón és a (gl) dugócsúcson a te­lephez megy vissza. A csévéken ebben az esetben oly áram folyik át, hogy a csévék egymás hatását támogatják, a vasmag mág­nesessé lesz és az (11) fegyverzetet meg­húzza, mely utóbbi a (bl) fölhívójelzőt a dugaszolás egész időtartamára lekapcsolja a vonalvezetékről. SZABADALMI IGÉNY. 1. Kapcsolási elrendezés párhuzamosan multiplikált kapcsolókkal bíró telefon­központokhoz, melynél az előfizető ve­zetékbe bekapcsolt fölhívójelzőt egy a megfelelő kapcsolók egyikének dugaszo­lásánál gerjesztett elektromágnes kap­csolja le az előfizető vezetékről, az

Next

/
Thumbnails
Contents