24402. lajstromszámú szabadalom • Egyidejűleg végbemenő chlorozó és fluorozó eljárás fémek, metalloidok és más anyagok számára
Megjelent Ií)<>3. évi junius hó 16-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HJVATAL SZABADALMI LEIRAS 24402. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Egyidejűleg végbemenő chlorozó és fluorozó eljárás fémek, metalloidok és más anyagok számára. SOCIETA ITALIANA Dl ELETTROCHIMICA VOLTA GZÉG RÓMÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 6-ika. Ismeretes, hogy a szabad ehlór magában sok anyagra, például szilikátokra, csak kevéssé vagy egyáltalában-nem gyakorol hatást, bármily módon és bármily hőmérsékletnél végezzük is a kísérleteket. Sikerült nekünk a chlórnak az említett anyagokra való behatását előidézni az által, hogy azt fluorral vagy fluorvegyületekkel egyidejűleg engedjük hatni a szóban forgó anyagokra akképen, hogy a chlórozás és fluorozás párhuzamosan mennek végbe, azaz az anyagokat chlórnak természetes vagy mesterséges fiuorvegyületekre való meleg behatása által előállított keletkezési állapotban levő fluorral támadjuk meg, melyeket a kezelendő anyagokkal érintkezésbe hozunk. A chlór itt, eltekintve attól, hogy a fluort a fluorvegyületekből kihajtja, a bomlásnál szabaddá lett bázisokra is hatást gyakorolhat. Példák fölsorolása előtt megjegyzendő, hogy a végzett kísérletekből kitűnt, miszerint a fluor sok tekintetben különbözik a chlórtól és nagyon hasonlít az oxygénre és hogy a chlór a fluortartalmú anyagokkal szemben úgy viselkedik, mint az oxygéntartalmú anyagokkal szemben; például míg a bázikus oxydok (K3 0, CaO, CuO stb.) oxygénjét igen, ellenben a gyöngébb savanyú hatású oxydok oxygénjét nem teszi szabaddá, addig a bázikus fluorvegyületek (K FI, Ca Fl2 stb.) fluorját szabaddá teszi, ellenben az alumínium, sziliczium stb. fluorvegyületeinek fluorját, legalább az általunk számba vett körülmények között, nem teszi szabaddá, és hogy végül a szén a fluorral szemben úgy viselkedik, mint az oxygén. Ipari fontossága a fönti tények alkalmazásának annyiban van, hogy ez által a kovasavat tökéletesen elválaszthatjuk más anyagoktól, például timföldtől, továbbá ritka fémek érczeit megbonthatjuk és némely különleges anyagokat, mint például tetrafluorkarboniumot stb. előállíthatunk. Természetes, hogy az eljárás specziális módozatai a számba jövő nyers anyagoktól függnek. Az alábbiakban csak néhány alapvető vagy tipikus példát sorolunk föl: 1. Ha vörösizzásra hevített homokkőcsövekben foglalt, kvarczból és valamely fémfluoridból (pl. NaFl vagy CaFl stb.) álló benső keverékre chlór hat, a következő átalakulás megy végbe (mely egyúttal az egy-
