24390. lajstromszámú szabadalom • Fölvonó berendezés

— 2 — is, midőn az egyik akna fülkéje fölfelé halad, a másik lefelé jár. Az aknák oldaltartóin az (5) vezető siuek (2 ábra) vannak megerősítve, melyeken a (6) fülkék a (7) görgőikkel vezetődnek, ahol is ezen görgők tengelyei a (6) fülkék oldalfalaival merev összeköttetésben állanak és a 3. ábrában látható módon a (8) vonó kötelekkel vannak összekötve. A hajtó, a megállító, valamint a biztosító és jelző szerkezetek tetszőleges ismert módon lehetnek készítve és elrendezve és a találmány lényegétől teljesen függetlenek. Föltéve, hogy a fülkék szokásos módon volnának elrendezve, akkor azoknak az (1, 2, 3) pályán való végigvezetése lehetetlen volna, mivel azok a (2) saroknál megakadnának. De ha ezen akadály nem is forogna fönn, a fülkének a (2, 3) ágba való beemelése, illetőleg ezen ágból a (2, 1) ágba való visszabocsátása már azért sem volna lehetséges, mivel annak az eddig szokásos elrendezésénél a (2) saroknál az (a) szög nagyságával egyenlő szöggel meg kellene billennie. Ennek elkerülésére a fülkét a jelen találmány szerint oly alakban készíthetjük, hogy az helyzetének legcsekélyebb változása nélkül is átmehessen az egyik ágból a másikba. A fülkének ezen czélból adandó alakja a fönforgó viszonyok szerint változik és függ a pálya különböző irányú ágainak számától és ezeknek hajlásszögétől. Ha a pálya, mint az 1. ábrában, egy függélyes és egy rézsútos ágból áll, akkor a (6) fülkét az 5. ábrában föl tüntetett módon hatszögletesen foganatosíthatjuk, a hol is a hatszögnek (A, F) és (C, D) oldalai az (1,2) ággal, (A, B) és (E, D) oldalai ellenben a (2, 3) ággal párhúzamosak, míg a (B, C) és (E, F) oldalak vízszintesek. Ily elrendezésnél a fülke a függélyes ágban az (A, F) és (C, D) oldalakkal vezetődik, a (2) sarokhoz érve, külső oldalaival ezen sarokba pontosan beillik és ezután helyzetének változtatása nélkül akadálytalanul átmehet a rézsútos ágba, melyben (A, B) és (E, D) oldalaival vezetődik. A fülke tehát az egész pályán föl és alá mozoghat anélkül, hogy helyzetét meg kellene változtatnia, sőt, amint a rajzból könnyen kivehető, a fülke akadálytalan mozgathatósága daczára határozottan meg van akadályozva abban, hogy helyzetét a pályamű bármely pontjában megváltoztassa. Ha már most a fülke a 8. ábrában föltüntetett helyzetbe jut, akkor itt megakadna és a kötél elszakadna, illetőleg a berendezés más része sérülne meg, mivel a fülkének a (8) vonó kötéllel összekötött pontja ezen helyzetben már a (2) sarok fölé emelkedett, a kötél által a fülkére gyakorolt húzó hatás tehát már a rézsútos ággal párhuzamos, míg a fülke még nem emelkedett annyira, hogy a rézsútos ágba betérhessen. Ezenkívül a vonó kötelek, a mint ez az 5. ábrában vonalkázottan föl van tüntetve, a fülkének a függélyes ágban való járásánál az akna (2) sarkának éléhez szorulva oly jelentékeny súrlódásnak volnának kitéve, mely a berendezés biztos és gazdaságos üzemét lehetetlenné tenné. Ezen akadályok beszüntetésére a berendezést oly szerkezettel látjuk el, mely a vonó kötelek húzási irányának változását csak azon pillanatban teszi lehetővé, a melyben a fülke mozgási iránya is változtatandó és mely a vonó köteleknek az akna falaival, illetőleg tartóival való érintkezését megakadályozza. A föltüntetett foganatosítási példánál ezen szerkezet a fülkéhez erősített (9) keretből (3. ábra) áll, mellyel a (10) csigákat hordó (11) tengely akként van összekapcsolva, hogy ez a (12) nyil irányában a (9) keretből kiemelhető. A (11) tengelynek (10) csigáin a (7) görgők tengelyéhez erősített (8 vonó kötelek vezetődnek, míg az (5) vezető síneken a (13) ütközők vannak oly magasságban a (2). sarok fölött elrendezve, hogy a végeivel ezen ütközők pályájába eső (11) tengely a fülke lefelé mozgásánál azon pillanatban ütődik a (13) ütközőbe és így azon pillanatban emeltetik ki a (9) keretből, a melyben a fülke az 5. ábrában a (2) saroknál föltüntetett, a függélyes ágba való áttérésre alkalmas helyzetbe jutott. Midőn már most az egyik fülke fölülről