24370. lajstromszámú szabadalom • Optikai készülék a térben lévő távoli helyek megvilágítására és távolság mérésére

(12) tükör (13) és (14) fénysugarait a távol­fekvő ponton egyesíthetjük és egy egyen­szárú háromszöget képeznek, ha (12) tük­rök a készülék tengelyével egyenlő szö­get képeznek. Végül a fényvető czentrális (15) fény­nyalábjai (12) tükrök (13) vagy (14) su­garai által átvághatok, mely metszési pon­tok a távol fekvő pontokkal összeesnek, melyeknek távolsága ekkép minden további nélkül (12) tükrök hajlása és egymástól való távolságából kiszámítható. A (12) tükrök mindegyike egy kis táv­csővel látható el, hogy a (12) tükrök pon­tosabb beállítása lehetséges legyen. 2. Váltakozó áram vagy más fényforrá­sok számára a távolságmérőnek való el­rendezés sokkal egyszerűbb, minthogy (4) lencsék állása már közvetlenül adja meg a (11) alapot és (6) tükrök közvetlenül kap­ják az előbb leírt (12) tükrök elrendezését. 3. A kombinált fényvető előbb leírt tu­lajdonságai alkalmassá teszik jelzési czé­lokra és optikai távírásra, a mennyiben a lehetőség egy fényforrás sok intenzív fény­sugarát minden irányban dirigálhatni, kap­csolatban a színezéssel sok kombináczióra ad alkalmat, melyek közül egy a 7. ábrá­ban sematikusan van föltüntetve. Sűrű köd esetén az eddigi szemaforok megtagadták a szolgálatot, mert a meg­világított és nem sugárzó szemaforkorong az abszorpczió törvényének megfelelően, köd beálltával láthatatlanná lesz. Minthogy ezen ködfátyol egyes vízrészecskéi véletle­nül fénytörő közegként szerepelnek a köz­vetlenül gyűjtött spektralanalytikus fény j számára, fönti abszorpcziót a reflexió tör­vényei szerint azonnal meg lehet szüntetni, a mennyiben a ködöt magát mint termé- j szetes vészjelzőt használjuk. Két lencsetest (7. ábra) közvetlen su­garai részben kétoldalról világítják (sl sl) j szemaforkorongot és másrészt keresztezik j egymást a szemaforkorong alatt úgyneve­zett (rl rl) tartaléksugarakban, melyek j száraz időben majdnem láthatlanok, de hir- j telen beálló ködnél azonnal hosszú, világító sávot képeznek intenzív (kl) keresztezési ponttal; ezen vészjelt tetszőlegesen lehet 'erősbíteni, a mennyiben nemcsak két su­garat, hanem az egész üveggyűrűt, illetve annak sugarait (kl) pontban egyesítjük. Hogy a fönt megnevezett két erő egy­másra való hatásában egymást meg ne szün­tesse, az abszorpcziót és reflexiót világo­san el kell választani. Bizonyos fényrezgé­seket csak egyszer lehet értékesíteni. Ha tehát az egyik fénysugár egy szemaforko­rong világítására szolgál, akkor természe­tesen bizonyos fényrezgések abszorpczió folytán azonnal elvesznek és a korongról ható reflexió köd esetén újból abszorpczió­nak lesz alávetve, minek folytán a korong láthatlanná lesz, annál inkább, mert a ko­rong látszöge is túlnagy és a maradék­reflexió csak egészen szétszórt fényt ad, I melyet már könnyű köd is elnyel. A kombinácziós fényvető fönt említett hatása az által van jellemezve, hogy előle­ges abszorpczió nélkül a köd fénytörő tu­| lajdonságát érvényre hozza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Optikai készülék a térben lévő távoli helyek megvilágítására több fényforrás által, az által jellemezve, hogy az (a) fényforrások, melyek légmentesen elzárt tokokban vannak elrendezve, sugaraikat (e) gyűjtő lencsék útján csuklósan és eltolhatóan elrendezett (i) tükrökre ve­tik, melyek maguk részéről a fölvett sugárnyalábokat a megvilágítandó he­lyen összegyűjtik. 2. Az 1. igényben jellemzett készülék egy foganatosítási alakja, jellemezve az ál­tal, hogy egy szines vízszintesen elren­dezett (f) korong az (e) gyűjtő lencsék előtt egy ventilátorszerű (r) berendezés által, mely a fényforrások sugárzó hője által nyeri hajtását, forgásba hozatik. 3. A 2. igényben leírt (f) korong kónikus (o) tengelyének fékezésére a (v) csa­varorsón tengelyirányban állítható (w) nyakcsapágy elrendezése. 4. Az 1. igény alatt igényelt optikai ké­szüléknél több lencserendszer sugárirá-

Next

/
Thumbnails
Contents