24370. lajstromszámú szabadalom • Optikai készülék a térben lévő távoli helyek megvilágítására és távolság mérésére

(b) toknak minden egyes lámpás számára három (c) nyílása van, melyeknek középtengelye vízszintes vonalban fekszik; egy negyedik (d) nyílás a lámpa fölött függélyes irányban van. (d) nyílások (e) lencsékkel záratnak el, melyek a fényforráshoz képest állíthatóan vannak elhelyezve. A lámpák tokjaikkal fénymentesen elzárt (g) szekrénybe vannak zárva. A lencsékkel szemben vannak a (g) szekrényben (h) nyílások, hogy a fénysugarak haladása ne gátoltassék. (h) nyílásokkal szemben (i) tükrök vannak elrendezve, melyeknek czélja a fénysugarakat a tér egy bizonyos pontja felé vetíteni. Ezen czélból a tükrök (k) gömbcsapágyakban mozgathatóan vannak ágyazva, (i) tükrök (k) csapágyaikkal (1) szánakon (2. ábra) vannak megerősítve, mely szánokat egy megfelelő fénytengely irányában az (m) alaplemezen eltolhatóan vezethetjük és (n) csavarok által adott helyzetben rögzíthetjük. Ha a készülék szines fényhatások előállítására használtatik, akkor (g) szekrény belsejében az (o) függélyes tengely körül elforgatható (f) színdobot rendezünk el. (f) dobnak is vannak nyílásai a lencsékkel szemben, mely nyílások azonban szines üveggel vagy más transzparens anyaggal vannak kitöltve. Hogy a dob önműködő forgását előidézzük, középrészén (p) nyílást vágunk, melyben (o) tengelyen (r) ventilátorszárnyak vannak alkalmazva. Mozgató erő gyanánt az (a) lámpák sugárzó hője használtatik, mely a (b) lámpatokokon és (s) fúvóalakú csöveken az (r) ventilátorszárnyak felé vezettetik. Természetesen a (g) szekrényt is megfelelő helyen (q) nyílással kell ellátni, mely (t) födélen a hősugarakat akadálytalanul átengedi, (g) nyílás szegélye és a (t) födél túllépő szegélye között közbenső teret hagyunk. (Minden más motor, óramű is használható mozgató erő gyanánt). Hogy (r) ventilátornak és (f) dobnak forgásánál nagy súrlódás ne léphessen föl, (o) tengely csúcsa (u) homorú gömb fölületén forog. Ezen fölület, mely adott esetben kőből van kidolgozva, (v) csavarorsóban rendeztetik el, melyen (w) nyakcsapágy (o)' tengely irányában állíthatóan van megered sítve azon czélból, hogy (o) tengelyt forgás közben többé-kevésbbé fékezze. A készülék működési módja a következő: A térben lévő (z) pontot akarjuk megvilágítani, mely a föltüntetett példa szerint a készülék közepe fölött függélyes irányban van. A lencséket a fényforráshoz úgy állítjuk be, hogy a kilépő, egymással párhuzamos fénysugarak a szemben lévő tükrökre essenek. A 2. ábrában a sugárnyaláboknak csak középvonalai vannak berajzolva. A tükrök a fényforráshoz való távolságukban úgy állíttatnak, hogy megfelelő szög alatti beállításnál a visszavert sugárnyalábok a térben lévő (z) helyet találják. Ha ezen helyről a vetített fényt a térben szét akarjuk osztani, akkor egy fénytörő és vetítő testet, pl. (x) massziv üveggolyót iktatjuk be, melynek átmérője legalább oly nagy legyen, mint a sugárnyalábok átmérője: Fényhatások létesítésénél a sugárnyalábok (f) színdobok szines üvegei által festetnek és pedig a szinek elosztása szerint egyszerű vagy vegyes színekben. A készüléket különböző czélokra lehet használni, pl. robbanó gázokat tartalmazó üregek, terek vagy szökőkutak stb. világítására. Találmányom további foganatosítási alakja a 3., 4. és 5. ábrákban van föltüntetve, hol fényforrásnak villamos ívlámpa használtatik. 3. ábra váltakozóáramú ívlámpára vonatkozik, 4. ábra egyenáramúra; 5. ábra a lencsék sematikus elrendezését tünteti föl a 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alak esetén. Az ismert szerkezetű elektromos ívfényforrást 3. ábra szerint (2) poligonális gyűrű veszi körül, melyen (3) csőtoldatok (1) széndarabokhoz sugárirányban vannak elrendezve. (3) csőtoldatokban (4) gyűjtőlencsék állíthatóan vannak elrendezve; a gyűjtőlencsék az (1) széndarabokkal párhu-