24370. lajstromszámú szabadalom • Optikai készülék a térben lévő távoli helyek megvilágítására és távolság mérésére

Megjelent 1902. evi junius lió 13-án. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LÉTRA S 24B70. szám. VII/a. OSZTÁLY. Optikai készülék a térben lévő távoli helyek megvilágítására és távolságmérésre. ENGELSMANN ÁGOST MÉRNÖK STUTTGARTBAN. , A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 22-ike. A találmány tárgyát képező optikai készülék czélja, távolabb vagy közelebb fekvő oly helyeket, melyeken közvetlen fényforrást bármily okból nem lehet fölállítani, több elkülönített fényforrás összes fénytömege által világítani. Ezen czél elérésére több fényforrás akkép van egy tartályban elrendezve, hogy az összes fénytömegek láthatlan fénysugarak alakjában megfelelően számított lencserendszerek által a tartályon kívül lévő tér egy pontjára irányíttatnak, hol mint intenzív fényforrás abban a pillanatban érvényesülnek, melyben ezen fényegyesítő pontba egy fénytörő közeget (pl. egy massziv üveggolyót, melynek átmérője akkora, mint az egész fényegyesítő pont) helyezünk. A készüléken ezen czélból több lámpa van, melyek összes sugarait egy pontra vagy esetleg több helyre is lehet visszaverni; főczél a sugarak konczentrálása a térben lévő egy helyen, mely azonban a készülékhez viszonyított helyzetét változtathatja, a nélkül, hogy a készülék helyes működése zavartatnék. Az egy helyre konczentrált fénysugarak ezen találkozási pontban egy fénytörő test, pl. egy massziv üveggolyó által a fénysugarak törése és teljes visszaverése által ismét szétosztatnak. A készüléket továbbá fényhatások előidézésére is lehet fölhasználni, melyeket a lámpa sugárzó melege kihasználásával önműködően idézünk elő. A készülék mellékelt rajzokban több foganatosítási alakban van föltüntetve, és pedig: 1. ábrán metszetben, 2. ábrán alaprajzban lámpafény számára (t) födél levétele után, mi mellett a tükrök oly helyzetben vannak elrendezve, hogy az összes fénysugarak egy pont felé konvergálnak, mely pont a középtengely fölött függélyes irányban van, mint azt az 1. ábrából látni lehet; 3., 4. és 5. ábrák a készüléket ívfénynyel kapcsolatban mutatják, és pedig 3. ábra függélyes keresztmetszetben váltakozó áram számára, 4. ábra ép úgy egyenáram számára, míg 5. ábra a lencsék sematikus elrendezését tünteti föl a 4. ábrának megfelelően. 6. ábra sematikus módon ábrázolja a készüléket, midőn távolságmérőnek használjuk és 7. ábra mint szemafort tünteti föl. A készülék három vagy több (a) lámpából áll, melyek egy központ körül czélszerűen egyenletesen vannak elosztva. Az (a) lámpák egy fénymentes (b) tokban vannak.