24357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelő anyag előállítására

Megjelent Ií)03. évi junius lió 9-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24357. szám, I V/h/l. OSZTÁLYEljárás szigetelő anyag előállítására. KARAVODINE VIKTOR VEGYÉSZ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 19-ike. Jelen találmány tárgya eljárás gyantákból és száradó olajokból (szikkativákból) rendkívüli ellenállóképes új szigetelő anyag előállítására, mely azon tulajdonsággal bír, hogy igen magas, (150—250° C.) hőmérsékletnek képes ellenállani, a nélkül, hogy meglágyulna. Imeretes ugyan már eddig is egy eljárás, a mely szerint például aszfalt elegyíttetik kénnel, bizonyos fokig való fölmelegítés közben, a mint ugyancsak ilyen eljárás a kaucsuk vulkanizál ásánál is alkalmaz tátik, azonban az eddig alkalmazott eljárás szerint kapott termékek magasabb hőmérsékletnél mindig meglágyúlnak. Bejelentő kísérletei arra az eredményre vezettek, hogy ezen hátrány az által küszöbölhető ki, ha a kénnek és gyantának vagy száradó olajoknak (szikkativok) elegyét alkalmazzuk és ezen elegyet sokkal magasabb hőmérsékletre hozzuk, mint ez az aszfaltnak vagy kaucsuknak vulkanizálásánál szokásos. Ezen magas hőmérséklet behatása alatt az egyes alkotó részek oly benső kapcsolatba jönnek egymással, hogy többé még 150—250° C.-nál sem lágyúlnak meg és pedig annál kevésbbé, ha az elegyhez még pótlékanyagokat keverünk, mint például rost I vagy szemcsés állapotban lévő azbesztet, illetőleg homokot vagy horzsakövet. Hogy hasznavehető terméket állítsunk elő, mindenekelőtt a gyantát, illetőleg gyantafélét, mint aszfaltot, sellakot vagy esetleg még a kőszénkátrányt is vagy más hasonló anyagokat 15—40% kénnel elegyítjük, mi közben az összes alkatrészeknek porított állapotban kell lenniök. Ezen elegyhez ezután kavarás és czélszerűen egyidejű hevítés mellett, 30—70% azbesztet, homokot, horzsakövet vagy hasonlókat keverünk. Ugyanezen elegyítési arányt tartjuk meg akkor is, ha száradó olajokat (szikkativokat) alkalmazunk. A föntebbiekben előadott összetétellel biró keveréket ez után fémből készült edényben fölhevítjük. Hogy a massza ki ne futhasson, az edényt födővel lezárjuk s az utóbbit súlyokkal terheljük meg. Midőn a heverék hőmérséklete 350—400° C.-ra emelkedik, sűrű füst keletkezik, mely azonban lassanként mind gyöngébbé lesz. Az alkalmazott gyanták vagy száradó olajok természete szerint több-kevesebb idő múlva az elegy lassanként tésztaszerű halmazállapotba megy át és ekkor adjuk annak a kivánt alakot, azon czélnak megfelelően,