24350. lajstromszámú szabadalom • Kötélfogó szerkezet függővasutak járműveihez

befogó szerkezettel ellátott kerékmű oldalnézete, a 2. ábra homloknézete, illetőleg metszete, melyen a mozgatható befogópofa a záró helyzetben látható, míg a 3. ábrán ugyanily nézetben a mozgatható befogópofa a nyitott állásban van ábrázolva. A kerékmű két (1) kereke a függélyes helyzetben lévő (2) tartóbádogba van ágyazva, melyeket a (3) köztartó szögecsek tartanak egymástól a kellő távolságban. A (2) bádogokban derékszögű négyszögalakú kivágások vannak, melyek a (4) csúszó-test egyik vezetékét képezik; eme csúszótest másik vezetékét a két (2) bádog belső fölülete és az ezekre fekvő munkaléczek képezik. A (4) csúszótest az alsó végén oly czélból, hogy abban a járműszekrényt viselő fölfüggesztő (5) fölfüggesztő csapja helyet foglalhasson, át van fúrva, a fölfüggesztő eme csapra szerelt (20) testen van megerősítve. Az (5) csapon egy pontosan hozzá illő, de könnyen forgatható (7) test van megerősítve, melyet egy vastag (8) alátétlemez és két 9 és (10) csavarház gátol meg az (5) fölfüggesztő csap hosszanti irányában való eltolódásban. Eme (7) test alsó, oldalsó fölülete lejtős csúsztató fölületet képez, mely pontosan a (11) pofa hátsó fölületére illik. Ez a pofa képezi az (54) vontató kötél mozgatható befogópofáját. Azonkívül a (11) pofa oldalsó szélein is kiugró (12) léczek vannak alkalmazva, melyek a (7) test megfelelő mélyedéseibe nyúlnak és így ezt a részt vezetik. A (11) pofa a két (13) csapjával a (14) csapágyakban könnyen mozgathatóan van szerelve, a kikapcsolásnál fölemelése akként megy végbe, hogy a (7) rész alsó vége a (11) pofa (15) kiugrására fekszik és ezt fölemeli (3. ábra). Az alsó (16) pofa a (2) bádoggal mereven van összekötve. A 2. ábrán a vontató kötél befogó szerkezet zárt, a 3. ábrán nyitott helyzetben látható. Az ennél a berendezésnél föllépő ékhatás következtében a pofák (54) vontató kötelet jóval szorosabban fogják meg, mintha csak a jármű saját súlya hatna, ezért a befogó berendezés alkalmazásával már igen tetemes emelkedések is legyőzlietők. A 4—8. ábrán látható kiviteli módozatnál a jármű súlya, melyet csakis az ékhatás támogat, idézi elő a kötél befogását, mi kis emelkedésű pályákon már magában is elégséges. A 4. ábra a befogó berendezéssel összekötött kerékszerkezet oldalnézete, az 5. ábra annak függélyes metszete, a 6. ábra a másik oldalnézete, a 7. ábra a görbített karokkal fölszerelt csavarház fölülnézete, és a 8. ábra ennek metszete és a hátsó részek nézete. Ennél a kiviteli módozatnál az 1—3. ábrán látható (7) testet a (17) test helyettesíti, mely a fölső befogó pofa gyanánt van kiképezve. Az ékhatást a két (18 és 19) test eltolódása idézi elő, melyek közül a (18) test mereven van a (2) bádoggal összekötve, a (19) test pedig a (18) test lejtős fölülete fölött csúszik. Ha azonban nagyobb emelkedést kell legyőzni, akkor az (54) vontató kötélnek ily mérvű befogása nem elégséges, a befogásnak annál szorosabban kell történnie, minél nagyobb emelkedés győzendő le. Az önműködő be- és kikapcsolásra szolgáló berendezés abból áll, hogy a (4) csúszótest fölső vége csavarmenetes orsó (4—8. ábra) gyanánt van kiképezve és ezen a nyolcz (24) karral ellátott (21) csavarház forgathatóan van fölhúzva, mely csavarház, ha az több fordulatot végzett, a (4) csúszótestet fölemeli és így a fölső (17) befogópofát az alsó (16) pofáról leemeli. A (21) csavarház akkor indul forgásnak, mikor a függő vasúti jármű egy sor egymás mögött álló és a (24) karokba fogódzó (21) rúd előtt elhalad. A (2) bádogok fölső részén a két (3) csávái1

a (23) részt tartja fogva, melynek közepén a (4) csúszótest csavarmenetes része megy át. Eme (23) rész fölső vége tányérszerűen van kiképezve és egy köralakú csatornával ellátva, mely a megfelelően alakított (21) csavarház ágyazására szolgáló golyókat vezeti. Ez a berendezés azért szük-