24336. lajstromszámú szabadalom • Földfúró készülék kőzetrétegek dőlésének, csapásának pontos meghatározására

Megjelent 1902. évi .junius lió 5-én. MAGY. ggj KIR. SZABADALMI |||j|l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24336. szám. XIT/a. OSZTÁLY. Földfúró készülék kőzetrétegek dőlésének, csapásának pontos meghatározására. GOTHAN ÁRMIN VENDÉGLŐS GOSLARBAN. Pótszabadalom a 18679. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1901 október hó 21-ike. Jelen találmány tárgyát egy a 18679. , számú törzsszabadalomban védett, kőzetré- j tegek dőlésének fúrt lyukakban való meg- f határozására szolgáló készüléknek további i kiképzése képezi és a fúrónak a fúrt lyuk- j ban elfoglalt állásának pontos föltüntetését czélozza. Különösen szabálytalan rétegfekvés esetén gyakran előfordul, hogy a fúró félre szalad és függélyes helyzet helyett ferde helyzetet foglal el. Ez azután a fúrt lyuknak a függélyestől való tetemes eltérését okozhatja, mely 600 méter mélységű fúrt lyukaknál tapasztalat szerint már 16 m.-t is kitett. Világos, hogy ily esetben helytelen következtetésekre jutunk. Helytelen adatok nyerésének meggátlására, illetve azoknak ártalmatlanná tételére a jelen javítás szerint egy jelző készülék van elrendezve, mely a törzsszabadalomban védett berendezéssel kapcsolatban, a fúrónak a fúrt lyukban elfoglalt pontos állását jelzi. Ezen czélra az óramű alatt egy függőón van elrendezve, mely a rögzítőkészülékkel (megakasztókészűlékkel) egyidejűleg oldatik ki és egy alatta lévő lágy lemezen egy benyomást hagy hátra, melynek a fúró középvonalától mért távolságából a hajlásszög közvetlenül megállapítható. A mellékelt rajzon a találmánynak egy példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. Az (a) fúróhengerben, hasonlóan mint a törzsszabadalomban foglalt elrendezésnél, egy (i) óramű és egy ezen óramű által megakasztható (1) mágnestű van elrendezve. Az (n) rúgó, mely az (rl) óramutató kiugrását előidézi, alsó végén egy (p) rudat hord, mely az óra járása közben egy (q) reteszt egy (s) rúgó hatása ellenében oly állásban tart, hogy annak csúcsa egy vele szemben elrendezett helytálló csúccsal érintkezésben van. Ezen két csúcson egy (t) gyűrű van fölfüggesztve, mely egy függőónnak fölső végét képezi, melynek alsó végére egy viaszból, vagy egyéb lágy anyagból készült súly van akasztva. A (p) rúd legalsó végéhez közel egy (z) füllel, vagy nyílással van ellátva, mely az (n) rúgó fölcsappanása alkalmával a (q) retesszel egyenlő magasságban áll, úgy hogy ezen retesz a rúgó hatása folytán ezen (z) nyílásba becsappan, minek következtében a (t) gyűrű a függőónnal együtt egy kis darabbal lefelé eshet.