24305. lajstromszámú szabadalom • Lámpa folyékony szénhydrogének elgőzösítésére és elégetésére
(k) csőben visszafelé kell folynia, hogy előmelegítve s esetleg részben már elgőzösítve az összekötő (i) fejrészen keresztül az elgőzösítő alsó (m) csövébe juthasson, a hol a lángzók intenzív melege folytán, melynek ezen cső a lámpa használata közben közvetlenül ki van téve, teljesen elgőzösíthető. A szénhydrogén gőzök az elgőzösítőt az (m) csőnek a (p) csőkamrában fekvő végén kiképezett (n) kibocsátó nyíláson keresztül sugár alakban hagyják el. Ezen kibocsátó nyílás fölé a (p) csőkamrából egy (o) SZÍVÓCSŐ emelkedik ki, mely fölül a (q) keverő kamrába nyílik, a hol ez utóbbiba az (11) nyíláson át távozó gőzsugár a (p) csőkamra (pl) nyílásain keresztül a külső levegőt beszívja. Az (0) csőben tehát a gőznek és levegőnek éghető keveréke képződik, mely a cső elhagyása után fölfelé halad, míg a (q) keverő kamara fölső fala által lefelé nem téríttetik, minek következtében az összekeveredés még bensőbbé válik. A (q) keverő kamra egy (r) cső útján a (g) lángzók közös (s) tápláló kamarájával áll összeköttetésben. A lámpa működésének megindítása czéljából az elgőzösítő két előmelegítővel van ellátva, melyek közül az egyik valamely gázvezetékből vehető világító gáz, a másik pedig valamely folyékony és illékony égő anyag, pl. alkohol elégetése van berendezve. A gázzal táplálható előmelegítő- egy füg gélyes központi (t) csővel bír, mely fölül egy gázvezetékhez kapcsolandó s egy (u) csőelágazás segélyével az elgőzösítő fölött átlyukgatott (v) lángzócsővel áll összeköttetésben. Ezen (u) elágazásba egy (w) csap van beigfatva, mely egy súllyal megterhelt (x) emeltyűvel van ellátva s egy ez utóbbihoz csatlakozó s görgők fölött vezetett (y) húzóláncz segélyével nyitott helyzetbe hozható, hogy az elgőzösítő előmelegítése lehetővé váljék. A (w) csap megnyitása alkalmával a (v) lángzócsőbe áramló gáz meggyújtására a (t) cső alsó végéből kinyúló (z) lángzócsövecske végén állandóan fölgyújtott láng szolgál. A (v) lángzócső alatt egy azzal egy darabból készített, félhenger alakú (vl) ernyő van kiképezve (2. ábra), mely az ezen előmelegítő szerkezet által kifejtett hőt az elgőzösítőre összpontosítja. Az elgőzösítő másik előmelegítője egy helytálló (1) hüvellyel bír, mely a (d) tok falán keresztül kissé benyúlik az elgőzösítő alá s egy folyékony és illékony égő anyag befogadására rendelt (2) csésze vezetésére szolgál. Az (1) hüvely (3) hosszanti hasítékkal van ellátva a (2) csészén ülő (4) peczek befogadása végett (5. ábra) s kívül eső végének fölső részén (5) lyukak vannak kiképezve, melyek a (2) csészének külső végén kiképezett (6) lyukakkal összeesnek, ha a csésze a (d) tokba az elgőzösítő alá betolatik (1. ábra), hogy az égő anyag a csészében kívülről meg legyen gyújtható. Mint az 1. ábra mutatja, az elgőzösítőnek a szénhydrogéngőzöket kibocsátó (11) nyílás befelé mégszűkül azon czélból, hogy a nyílás eldugulása a bomlási termékek a nyílás falaira való lerakodása következtében lehetőleg megakadályoztassék. A mellett előnyös ezen nyílást egy az (m) cső falába kicserélhetőleg illesztett csapban kiképezni. Az (i) fejrészbe becsavarolt (j) tápláló cső szabad vége (jl) kaparókkal van ellátva (la. ábra), melyek a (k) cső belső falazatával érintkezésben állnak s a (j) cső kicsavarolása és visszahúzása alkalmával a (k) cső falára tapadó bomlási termékeket lekaparják, úgy hogy azok a (k) csőből eltávolíthatók lesznek. A 3. és 4. ábrán az elgőzösítő két módosítása van bemutatva, melyeknél a folyékony szénhydrogént először befogadó (k) cső kisebb keresztmetszettel bír, mint a következő (m) cső, egyrészt azon czélból, hogy ez utóbbi által a langzó intenzív melegének közvetlen hatásától jobban megvédessék, másrészt pedig azért, hogy a térfogatában folyton növekedő szenhydrogénnek elég tér álljon rendelkezésére. A (j) cső szabad vége nem fekszik a (k) cső belsejében, hanem ez utóbbi fölött s azon kivül van elrendezve.
