24301. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

— 3 — jához képest aránylag gyönge s a kocsi rugójának sem kell oly erősnek lennie, mint eddig, mivel a gyöngébb kalapácsrúgó erejét könnyebben legyőzi, hogy a kalapácsot ismét eredeti helyzetébe vigye vissza, a mi a hasonló rendszerű gépekről ismert szerkezettel történik. A kalapács több ütőfölíilettel van ellátva (7—11. ábra), melyek közül az egyik (26) sokszorosításra, a másik (28) mimeográf irásra, a harmadik (27) pl. Braille-írásra szolgál és ennek megfelelőleg mélyedésekkel van ellátva, melyek a betűhengeren lévő csúcsok számára matricza gyanánt szolgálnak. A kalapács a (29) gummiszalaggal van körülvéve, mely az ütőfölületeket a sokszorosító-, mimeográf- és Braille-írásra szolgálók kivételével, burkolja. A szabadon hagyandó ütőfölületek a gummiszalag megfelelő nyílásain nyúlnak át. A kalapács tengelye körül elforgatható, melyen a 10. ábrán föltüntetett (30) rúgó által levehetően rögzíttetik és bármely beállított helyzetében a (32) karimába alkalmazott mélyedésekbe pattanó rugalmas (31) kilincs segélyével biztosíttatik. A kalapács megakasztása azáltal történik, hogy a (35) hézagoló emelő lenyomása alkalmával a (34) szögemelő a (33) peczket a kalapácsemelő fölé tolja. A kocsit a kocsirúgó a (37) hajlékony szalag vagy zsinór segélyével húzza, mely a rúgóházról a (38) vezetőcsigákon át a kocsi hátsó részére erősített (39) szorítóhoz vezet, mely a (36) kocsi hátsó rúdjának egyik vagy másik végére tolható és a rúd (41) nyílásaiba a (40) akasztók segélyével rögzíthető. A 3. ábrán föltüntetett helyzetban a rúgódob a kocsit halról jobbra fogja mozgatni. Ha a (39) szorítót a rúd másik végébe akasztjuk, úgy a kocsi a keleti nyelvek írásmódjának megfelelőleg jobbról balra fog mozgattatni, a mi különben a Braillerendszernél is megkívántatik. A Hammond-gép rendes akasztókereke a tengelyen lazán van elrendezve. A jelen szerkezetnél ezen (42) kerék a tengelyének hosszirányában eltolható úgy, hogy a kocsi fogasrúdjából ki- és abba bekapcsolható. Ezalatt azonban az akasztókerékkel kinematikai összefüggését megtartja azáltal, hogy ennek tengelyén lazán elrendezett (44) kilincskerékből a (43) peczkek nyúlnak a (42) kerékbe, mi mellett az említett tengelyre ékelt (46) korongon alkalmazott (45) kilincs a (44) kerékbe kapaszkodva, a kocsi mozgását az akasztókerék tengelyére átviszi. A (42) fogaskerék bármely helyzetében kapcsolódik a (47) fogaskerékkel (2. és 15. ábra). A (42 és 47) fogaskerekek az (52) váltóemelőnek (51) karjain alkalmazott (50) peczkek segélyével fölváltva kapcsolhatók a kocsi (48) fogasrúdjával úgy, hogy az (52) emelő elforgatása által az említett fogaskerekek axiális eltolódást szenvednek. Az (52) emelő két szélső helyzetében az (53) rugós peczek segélyével rögzíthető. Azáltal tehát, hogy a (37) szalagot a kocsi hátsó rúdjának egyik vagy másik végére erősítjük és hogy az (52) emelőt egyik vagy másik helyzetébe fordítjuk, a kocsi egyik vagy másik irányban fogja szakaszos mozgását végezni. Azon szerkezet, mely a kocsit fölszabadítja, hogy egyik és másik irányban is szabadon mozoghasson,megegyezik a Hammondgépekével, ugyanis a kocsi hosszirányában haladó és két végén (56) fogantyúkkal ellátott (55) rúd (1., 2. és 3. ábra) ismert módon működteti az (54) szánt és a (45) kilincset. A fölszabadító szerkezet a kocsi mindkét irányú mozgására közös. A gép még egy külön szerkezetet tartalmaz a kocsinak a mindenkori irás irányához képest való visszamozgatására. Ezen szerkezet a (42) kerékkel állandóan kapcsolódó (58) fogaskerékből áll, melynek tengelyére az (59) kilincskerék van ékelve. Ez utóbbiba kapaszkodik a (60) rúgós kilincs, mely a (62) rúgó hatása alatt álló (61) karra van szerelve. A (60) kilincset ennek egy kiálló peczke segélyével a gép állványára erősített (63) orr tartja rendes körülmények között kiakasztva (15. ábra). Azonban ha a (64) billentyűemelőt (2. ábra) lenyomjuk, úgy az (59) kilincskerék egy foggal forgattatik el, miáltal a fogaskerék áttétel segélyével a szerint, a mint a (42)