24295. lajstromszámú szabadalom • Hullakonzerváló eljárás

Megjeleni I JK)2. évi május lió 24-én MAGY. €Wtt KIR. SZABADALMI HIVATA L SZABADA LMI LEI RAS 24295. szám. XVIII/©- OSZTÁLY. Hullakonzerválási eljárás. D" BBOSCH ANTAL CS. ÉS KIR. EZREDORVOS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 13-ika. A jelen találmány a hulla fölbonczolása, a vérerekbe való befecskendezés és a hullán észrevehető vágási vagy szúrási nyílás nélkül történő hullakonzerválási eljárásra vonatkozik és valamely konzerváló szernek 40—120 cm. hosszú üreges tűk segélyével a rothadásnak legelőbb áldozatul eső testczentrumokba a gát egyik természetes nyílásán keresztül való bejuttatásában áll. A konzerválás egy 4—6 mm. vastag és 40—120 cm. hosszú üreges, kissé hajlékony, lándzsaalakú tűnek a gát egyik természetes nyílásán át való bevezetése által történik. A tű ekkor mindenekelőtt a két mellhártya-üregbe, azután a hasüregbe lesz bevezetve (lásd a mellékelt rajzon) (1) és (2) helyzetet) a nélkül azonban, hogy az egyes helyzetváltozások alkalmával a bevezetési nyílásból eltávolíttatnék. Az említett három testüregbe azután egy fecskendő segélyével, az üreges tűn keresztül, a szokásos hullakonzerváló szerek valamelyikéből megfelelő mennyiséget fecskendezünk. A tű eltávolítása után a kívülről észre nem vehető beszúrási hely magától elzáródik. Szükség esetén ugyanazon beszúrási helyből a karok is a kézfejekig és a lábak a lábfejekig elláthatók konzerváló folyadékkal (3. helyzet). Az ily módon konzervált hullák légmentesen elzárt koporsókban bármily hosszú ideig teljesen változatlan állapotban maradnak, légmentes elzárás nélkül pedig az uralkodó hőfok és évszak szerint 10—20 nap múlva pergamentszerűen összeszáradni kezdenek és 3—6 hónap elmultával múmiákká válnak. A leírt eljárásban lényegesen új a következő: 1. fölismerése ama ténynek, hogy (a vérerek elkerülésével) a nagy testüregek közepébe bejuttatott valamely hullakonzerváló szer aránylag csekély mennyisége egy egész hullát képes az enyészet ellen tartósan megóvni. 2. A gát egyik természetes testnyílásának fölhasználása a konzerváló szer bevezetésére, valamint az ebből származó ama tény, hogy a jelen eljárás szerint konzervált hullán teljesen levetkőztetett állapotban sem látható semminemű sérülés (vágás vagy szúrás). 3. Fölismerése ama ténynek, hogy egy 120 cm. hosszú és csak kevéssé hajlékony tűvel a végbél vagy a vizeleti utak bel-