24273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék oxygénnek levegőből való termelésére
Meg elent 1Í>02. évi május hó 24-én. MAGY SZABADALMI KIR. IIIVATA L SZABADALMI LEI RAS 24273. szám. II/«. OSZTÁLY. Eljárás és készülék oxygénnek levegőből való termelésére. TIMM FRIGYES KÁROLY VILMOS MÉRNÖK HAMBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 május hó 23-ika Nagyobb mennyiségekben oxygént ez idő szerint az elektrolytikus eljárásoktól eltekintve, általánosságban levegőből termelnek fémoxydok, úgy mint bárium, mangán, chróm, ólom, vas stb. oxydjainak közvetítésével. Az említett fémek oxydjait gyakran más anyagokkal keverik, miáltal az illető esetekben különös előnyök elérését czélozzák, a mennyiben ilyenkor olyan vegyületek keletkeznek a levegő oxygénjének behatására, melyek könnyebben bomlanak, azután oxygént termelve. Erre számos eljárás van alapítva, melyek azonban úgy eljárás, mint kemenczeszerkezet tekintetében egymástól kevéssé különböznek. A fölhasznált (oxygént fölvevő és leadó) anyagot többnyire kívülről fűtött vasretortákba helyezik, melybe a szükséghez képest levegőt, vagy egyéb alkalmazott gázt lehet bevezetni. Az oxygén kihajtása vagy kizárólag a hőmérséklet fokozása által, vagy pedig kevésbbé magas hőmérséklettel, de légritkítás segélyével történik (légritkítás helyett vízgőzzel való kezeléssel is). Abárium-, kálczium- és strodium orthoólomsavas sóinak alkalmazása mellett a szokásos folyamat még bonyodalmasabbá válik, a mennyiben itt az oxygén az alkáliával megfelelő karbonátot alkotó szénsav által tétetik szabaddá; azután pedig a szénsav hasonlóan mint az oxygén, vízgőzzel ismét kihaj tátik. Az oxygén kihajtására szolgáló módok megválasztása többnyire a fölhasznált anyagtól függ, de eddigelé (eltekintve a Kassner és Elsner tanárok által ajánlott, de ki nem vitt és aknakemenczék használatára vonatkozó eszmétől) a retortákat még sohasem nélkülözhették, miáltal az oxygéngyártás nagyobbított mértékű laboratóriumi munkálat jellegével bírt és a kohászati nagyipar számára tömeggyártásra nem volt alkalmas. Könnyen érthető, hogy tetemes veszteségek keletkeznek az által, ha a körülbelül 700" C.-nyi reakczióhőmérsékletre hevített levegő oxygéntartalmának csak felét adja ki, vagy ha a vízgőz az illető hőfok és nyomás mellett a fölszabadítható oxygénmennyiségnek csak a felét vezeti el, vagy ha az oxygén pláne 8% szénsavtartalommal száll el, mely adatok mind a gyakorlati üzemben tett megfigyelésekből vannak véve. Az említett hátrányok kútforrása okát legegyszerűbben a következő, az 1. és 2. ábrán föltüntetett grafikai ábrán lehet föltüntetni. Ha föltesszük, hogy a kívülről fűtött 1. ábrabeli retortába, mely friss