24266. lajstromszámú szabadalom • Poralakú, kristályos, szemcsés vagy hasonló alakú testecskékből álló tömegeknek egyenló részekre való fölosztására és tokoba való behelyezésére szolgáló gép

gélyével levehetően erősítjük egyrészt az (e) födélhez, másrészt a (c) koronghoz a kartonból, papirosból vagy egyéb megfelelő anyagból készült (i) toksorozatot (2. és 3. ábra). A pántok a toksorozat (n) szegélyeit szorítják le. Ezen toksorozat (j) tokocskái nyílási magasságukban és szélességükben egymással teljesen egyenlők, mélység és alak tekintetében azonban nem korlátozottak. Egy-egy toksorozaton annyi tokocskát rendezünk el, a hány részre a fölosztandó port adagolni akarjuk. Tekintettel arra, hogy a toksorozat kerülete állandó, kisebb osztási viszonynál a tokok méretei növekednek, mi mellett azonban nagyon fontos, hogy az adott körülmények között az egyes tokok fönt említett nyílási méretei egyenlők legyenek. Azon esetben, ha a tokocskák száma igen kicsiny volna, a toksorozatot egy hozzá hasonló állandó tölcsérsorozattal pótolhatjuk (4—5. ábra). Ezen esetben az egyes (m) tölcsérek külső szájára erősítjük az egyes (j) tokocskákat. Ilyen módon sokkal kisebb tokokat alkalmazhatunk, a mennyiben a prizmatikus tölcsérek külső, tetszőlegen szűkített szájnyílása felel meg a tokok beömlési nyílásának. Ugyanezen tölcsérsorozatot alkalmazzuk akkor is, midőn a tokok anyagául olyan puha rugalmatlan szövet vagy hasonló kivántatik meg, mely a toksorozat elkészítésére alkalmatlan. A (c) korongot egyenletes gyors forgásba hozzuk és a fölosztandó port a (g) tölcséren át a korongra szórjuk. A föllépő czentrifugálerő a port a korong szélei felé tereli és a tokocskákba sodorja. Az egyes tokokba kerülő mennyiségek teljesen egyenlők lesznek. A szétadagolandó anyagnak ilyen elosztása után a csavarral, kapocscsal vagy tetszés szerinti más módon öszszeerősített (h) pántokat lefejtjük és az (i) toksorozatot a gépről levesszük; majd az egyes (j) tokokat különválasztjuk. A (g) tölcsért azon czélból erősítjük exczentrikusan a födélbe, hogy a belőle lehulló anyag a (c) korong olyan helyére kerüljön, mely már meglehetősen nagy kerületi sebességgel bír. A tölcsérhez tapadó anyag lecsúszását elősegítendő, a forgó (e) födélben két (k) ütköző kart rendezünk el, melyek mindegyike a korong egy-egy körülforgása alkalmával egyszer az álló (g) tölcsér falához ütődik, azt egyenletesen emelgeti és rázza és így a tölcsér fala az anyag közötti tapadást lazítva, az anyagnak a korongra való egyenletes hullását elősegíti. A nagyon tapadó poroknál a (c) korong fölületén finom réteg marad vissza, mely réteget az (1) rugalmas lapát a korong forgása közben a középponttól a kerület felé tereli és az egyes tokokba egyenletesen elosztja. Megjegyezzük még, hogy gépünk akként is alakítható, hogy a toksorozat a korong forgásában részt ne vegyen. A toksorozat helyett használhatunk valamely tapadó anyagot, pl. nedvesített ostyát is, melyre a fölosztandó tömeg egyenletes rétegben rátapad. Az ostyát az anyag rátapadása után egyenlő darabokra szereljük és így teljesen egyenlő mennyiségű, az ostyához tapadt adagokat nyerünk. SZABADALMI IGÉNY. 1. Poralakú, kristályos vagy szemcsés tömegeknek egyenlő részekre való fölosztására és e részek tokba helyezésére szolgáló gép, jellemezve a teljesen sima és vízszintes nagy sebességgel forgó (c) korong és ezen korongot palástként-körülövező (i) toksorozat által, mely toksorozat tokocskáinak száma ugyanazon korong perifériájához viszonyítva aszerint változtatandó, hogy hány részre akarjuk a (g) tölcséren át a (c) lapra hulló tömeget osztani, mi mellett a to-I kok nyílási szélességei és magasságai az adott viszonyok mellett egymással pontosan egyenlők. 2. Az 1. alatt igényelt gép, jellemezve a (c) koronghoz képest exczentrikusan torkoló (g) adagoló tölcsér és ezen tölcsérbe ütköző (k) karok által, melyek az anyagnak a korongra való egyenletes hullását elősegítik. I 3. Az 1. és 2. alatt igényelt gép, jellemezve az által, hogy a (j) toksorozatot