24266. lajstromszámú szabadalom • Poralakú, kristályos, szemcsés vagy hasonló alakú testecskékből álló tömegeknek egyenló részekre való fölosztására és tokoba való behelyezésére szolgáló gép

gélyével levehetően erősítjük egyrészt az (e) födélhez, másrészt a (c) koronghoz a kartonból, papirosból vagy egyéb megfe­lelő anyagból készült (i) toksorozatot (2. és 3. ábra). A pántok a toksorozat (n) sze­gélyeit szorítják le. Ezen toksorozat (j) to­kocskái nyílási magasságukban és széles­ségükben egymással teljesen egyenlők, mély­ség és alak tekintetében azonban nem kor­látozottak. Egy-egy toksorozaton annyi to­kocskát rendezünk el, a hány részre a föl­osztandó port adagolni akarjuk. Tekintettel arra, hogy a toksorozat kerülete állandó, kisebb osztási viszonynál a tokok méretei növekednek, mi mellett azonban nagyon fontos, hogy az adott körülmények között az egyes tokok fönt említett nyílási mé­retei egyenlők legyenek. Azon esetben, ha a tokocskák száma igen kicsiny volna, a toksorozatot egy hozzá hasonló állandó töl­csérsorozattal pótolhatjuk (4—5. ábra). Ezen esetben az egyes (m) tölcsérek külső szájára erősítjük az egyes (j) tokocskákat. Ilyen módon sokkal kisebb tokokat alkal­mazhatunk, a mennyiben a prizmatikus töl­csérek külső, tetszőlegen szűkített száj­nyílása felel meg a tokok beömlési nyílá­sának. Ugyanezen tölcsérsorozatot alkal­mazzuk akkor is, midőn a tokok anyagául olyan puha rugalmatlan szövet vagy hasonló kivántatik meg, mely a toksorozat elké­szítésére alkalmatlan. A (c) korongot egyenletes gyors for­gásba hozzuk és a fölosztandó port a (g) tölcséren át a korongra szórjuk. A föllépő czentrifugálerő a port a korong szélei felé tereli és a tokocskákba sodorja. Az egyes tokokba kerülő mennyiségek teljesen egyen­lők lesznek. A szétadagolandó anyagnak ilyen elosztása után a csavarral, kapocs­csal vagy tetszés szerinti más módon ösz­szeerősített (h) pántokat lefejtjük és az (i) toksorozatot a gépről levesszük; majd az egyes (j) tokokat különválasztjuk. A (g) tölcsért azon czélból erősítjük ex­czentrikusan a födélbe, hogy a belőle le­hulló anyag a (c) korong olyan helyére kerüljön, mely már meglehetősen nagy ke­rületi sebességgel bír. A tölcsérhez ta­padó anyag lecsúszását elősegítendő, a forgó (e) födélben két (k) ütköző kart ren­dezünk el, melyek mindegyike a korong egy-egy körülforgása alkalmával egyszer az álló (g) tölcsér falához ütődik, azt egyen­letesen emelgeti és rázza és így a töl­csér fala az anyag közötti tapadást la­zítva, az anyagnak a korongra való egyen­letes hullását elősegíti. A nagyon tapadó poroknál a (c) korong fölületén finom ré­teg marad vissza, mely réteget az (1) ru­galmas lapát a korong forgása közben a középponttól a kerület felé tereli és az egyes tokokba egyenletesen elosztja. Megjegyezzük még, hogy gépünk akként is alakítható, hogy a toksorozat a korong forgásában részt ne vegyen. A toksorozat helyett használhatunk va­lamely tapadó anyagot, pl. nedvesített os­tyát is, melyre a fölosztandó tömeg egyen­letes rétegben rátapad. Az ostyát az anyag rátapadása után egyenlő darabokra szerel­jük és így teljesen egyenlő mennyiségű, az ostyához tapadt adagokat nyerünk. SZABADALMI IGÉNY. 1. Poralakú, kristályos vagy szemcsés tö­megeknek egyenlő részekre való fölosz­tására és e részek tokba helyezésére szolgáló gép, jellemezve a teljesen sima és vízszintes nagy sebességgel forgó (c) korong és ezen korongot palástként-kö­rülövező (i) toksorozat által, mely tok­sorozat tokocskáinak száma ugyanazon korong perifériájához viszonyítva asze­rint változtatandó, hogy hány részre akarjuk a (g) tölcséren át a (c) lapra hulló tömeget osztani, mi mellett a to-I kok nyílási szélességei és magasságai az adott viszonyok mellett egymással pontosan egyenlők. 2. Az 1. alatt igényelt gép, jellemezve a (c) koronghoz képest exczentrikusan torkoló (g) adagoló tölcsér és ezen töl­csérbe ütköző (k) karok által, melyek az anyagnak a korongra való egyenle­tes hullását elősegítik. I 3. Az 1. és 2. alatt igényelt gép, jelle­mezve az által, hogy a (j) toksorozatot

Next

/
Thumbnails
Contents