24265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zink és ólomtartalmú fémkénegeknek festékek készítése czéljából való földolgozására
alkáliénak egy másik savanyú szulfátjával | keverünk. E keveréket azután alkalmas pörkölőkemenczében olyan hőfokra hevítjük, mely a képződött vasszulfátot szétbontja. Az itt végbemenő reakczió a következő : ZnS + 2Na HS04 = ZnS04 -f- Na2 S04 -f H2 S. PbS+2Na HS04 = PbSO, + Na2 S04 H2 S. H2 8 + 03 = S02 + H2 0. Ha vasszulfid van jelen, ez a következő módon alakul át vasoxyddá: Fe S2 + 2Na HS04 + 20 = = Fe S04 + Na2 S04 -+- S02 + H2 S. 2 Fe S04 -f 0 = Fe2 Os + 2 S08 . A masszát pörkölés után a kemenczéből kivesszük és kilúgozás czéljából egy tartályba helyezzük. A kilúgozás vízzel történik, úgy hogy valamennyi zinkszulfát és nátriumszulfát egy oldattá egyesülve kiinosatik, míg az oldhatatlan ólomszulfát és a vasoxyd visszamaradnak és a szokásos metallurgiai eljárás segélyével kinyerhetők. A zinkszulfát és nátriumszulfát oldatkeverékét ezután kellő mennyiségű bariumbydráttal kezeljük, hogy valamennyi jelenlévő zinket kiejtsünk és pedig a következő reakczió folytán: Zn S04 + BaH2 02 = Zn H2 02 + BaS04 . E csapadékról a nátriumszulfát - oldatot óvatos leüntés (dekantálás) vagy filtrálás és j mosás által eltávolítjuk, mely ekkor olyan ' termék, mely rögtön mint festékanyag értékesíthető és mint ilyen elárusítható. A neutrális nátriumszulfát, mely az oldatban visszamarad, kénsavval ismét nátriumbiszulfáttá alakítható. Az ezen reakczióhoz szükséges kénsav a föntebb leírt pörkölési műveletből nyerhető. A nátriumsó tulajdonképen csupán a kénsav hordozója gyanánt tekintendő, mely utóbbit maga az érez produkálja, úgy hogy tehát bizonyos meghatározott mennyiségű nátriumszulfát korlátlan mennyiségű érczet alakíthat át. Ha a vasban arany és ezüst van jelen, az arany a vashoz és ólomhoz csatlakozik ós redukálás után az ólomból kinyerhető, míg az ezüst a zinkhez csatlakozik és zinkchloriddal, a zink kiejtése előtt, kiejthető. ' Az ekként előálló csekély zinkchloridtöbblet a következő reakczióknál általában nem tekinthető károsnak. A szulfátoldathoz adott bariumhydrát viszonya a bariumhydrát és a zinkszulfát molekulasúlyainak meg kell hogy feleljen, azaz 315 súlyrész [Ba(OH)a + 8H2 0]-ra van szükség minden az oldatban jelenlévő 287 súlyrész Zn S04 -f- 7H2 0-hez. A bariumhydrátot mindenekelőtt vízben föloldjuk és ezen oldatot azután a Zn S04 és Na2 S04 oldatkeverékhez adjuk. Ha a bariumhydrát- és zinkszulfátoldatok eléggé hígított állapotban állíttatnak elő, az eredményül nyert csapadék rendkívül puha és finom por, mely tehát festékanyag stb. gyanánt igen jól alkalmazható. A bariumhydrát és zinkszulfát összekeverése a most leírt módon jóval bensőbben történik, mint a hogy ez a két külön nyert csapadék együttes megőrölése által eszközölhető lett volna, miután két anyagnak ezek kevert oldatából való egyidejű együttes kiejtése és kölcsönös szétbontása természetszerűleg igen intenzív, úgyszólván molekuláris keveredést eredményez. Az eredményül nyert festék tiszta fehér színű, igen kiadó és rendkívül finom. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás zink- és ólomtartalmú fémkénegeknek festékek készítése czéljából való földolgozására, az által jellemezve, hogy a zink, ólom. vas és egyéb fémek szulfidjait savanyú vagy neutrális alkáliszulfáttal való pörkölés által szulfátokká alakítjuk, hogy az oldható vegyületeknek. pl. zinkszulfátnak és nátriumszulfátnak az oldhatatlanoktól való elkülönítése lehetővé váljék, míg az eljárás második fázisában egyrészt az oldott szulfátokat (zinkszulfátot stb.) kiejtőszerekkel, minő a bariumhydrát, kiejtjük, másrészt az oldatban visszamaradó neutrális kénsavas nátriumot nátriumbiszulfáttá való átalakítás által, a pörkölési művelethez ismét fölhasználhatóvá tesszük. AU.A8 RE8ZV&NV TÁP8A8ÁG NYOMDA JA HUDAPES T EH
