24260. lajstromszámú szabadalom • Differencziális dugattyúszelep légszivattyúk vagy hasonlók üzembe hozatalára és üzemen kívül helyezésére

4 — bán a 7. és 8. ábrán látható csappanó re­teszt alkalmazzuk. Ugyanezen az elven alapszanak a rajz többi ábráiban ábrázolt szelepek is. Az (a) betűvel jelzett ábrák ritkított, a (b) betűvel jelzett ábrák sűrített levegőt vagy gázt ve­zető vezetékekhez tartozó szelepeket ábrá­zolnak. A 9a. és 9b. ábrán a szeleptányé­rok sorrendje más, a 10a. és 10b. ábrán pedig a két szeleptányérnak csakis egy kö­zös differencziál dugattyúja van. Az (R) tér a (C) szeleprúd fölső állásánál a sűrített, illetőleg ritkított levegő tartályával, alsó állásánál pedig a külső levegővel áll köz­vetlen kapcsolatban. Ha az (R) teret egy mozgatható fal, legczélszerűbben egy du­gattyú zárja el a külső levegőtől, akkor az (R) térben föllépő nyomásváltozásnál a du­gattyú lökete is megváltozik, föltéve, hogy ez a dugattyú annak megfelelően, sűrített vagy ritkított levegővel működő berende­zésnél van-e alkalmazva, még egy a lég­nyomással ellentétes vagy azonos irányban ható rúgóval is föl van szerelve. Tehát ebben az esetben differencziál dugattyús szelep képezi a dugattyú vezérművét, mely­dugattyú, hogy a kellő erőt kifejthesse, elég nagyra méretezhető. Ha a szívó ille tőleg nyomó szivattyút elektromotor útján hajtjuk, az indításnak a mótor kímélés czél­jából fokozatosan és akként kell történnie, hogy a mótor elé kapcsolt ellenállást rész­letenként lekapcsoljuk. Ezért czélszerű, ha a bekapcsolást, illetőleg a kikapcsolást, mert különösen ennek kell igen gyorsan történnie, közvetlenül a differencziál dugaty­tyús szelep, az ellenállás lekapcsolását és elé kapcsolását pedig a szelep által vezé­relt dugattyú végzi. Lehet azonban eme dugattyúval a be- és kikapcsolást, valamint az ellenállás be- és lekapcsolását is végez­tetni, úgy hogy a differencziáldugattyús szelep csupán csak a vezérlést végzi. Ebben az esetben azonban, mint az a (11a. és 11b.) árán látható, a bekapcsolást végző dugattyú egy hengerben mozog, melynek egyik oldala állandóan az (R) tér­rel, másik oldala pedig ritkított levegővel dolgozó berendezésnél a ritkított, sűrített levegővel dolgozó berendezésnél a sűrített levegőt vezető vezetékkel közlekedik. A dugattyúra ható rúgót akként kell el­rendezni, hogy ha annak két oldalára azo­nos nyomás hat, a dugattyú az (R) tér felé akkora erővel mozduljon el, a mekkora erő a légritkító- vagy sűrítő szivattyú üzem­behozatalához szükséges. A differencziáldugattyús szelepnek hirte­len végbemenő löketváltozása a lefelé moz­gásnál azon alapszik, hogy a mint a sze­leptányér a fölső szelepfészket bármily kis mértékben elhagyja is, az (R) térben ural­kodó nyomás azonnal nagyobb föliiletre hat. Ugyanezt a czélt egy más elrendezés­sel is elérhetjük, 'de ezt a berendezést elő­nyösen csakis elektromos úton szabályozott légritkításos vagy légnyomásos fékeknél lehet alkalmazni. A 13. ábrán ez az elrendezés légritkítá­sos fék esetére sematikusan látható. A (C) szeleprudat, melynek ismét két szeleptá­nyéra és egy ezeknél ebben az esetben csak valamivel nagyobb dugattyúja van, az (M M) elektromágnes, mely a szivattyú moto­rának áramkörébe van bekapcsolva, mind­addig fogva tartja, míg az (R) térben föl­lépő nyomás, illetve ritkulásuagyobbodás következtében az (A) fegyverzet az elek­tromágnesről le nem szakad. A leszakadás­nál a fegyverzet és az elektromágnes kö­zött keletkező légtér az erővonalak számát kisebbíti, ennek követeztében az elektro­mágnes húzóereje is kisebdedik és a du­gattyúra ható légnyomás a dugattyút mű­ködésnek indítja. A szeleprúd lefelé moz­gás alatt, míg a szelep a második fészkére nem fekszik, az (F) rúgót, melynek segé­lyével a szelep bekapcsolását előidéző alsó nyomáshatárt pontosan be lehet állítani, megfeszíti. A differencziáldugattyús szelepet tetsző­leges helyzetben lehet elrendezni, a fölté­tel természetesen az, hogy a szeleptányérok súlyát megfelelően számításba vegyük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Differencziáldugattyús szelep, mely lég­sűrítő vagy ritkító szivattyúk üzembe

Next

/
Thumbnails
Contents