24232. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

duló (T) csöveken az (A) elpárologtatókba | folyik, melyek eme csövekbe belemerülnek. A (G) rostélyon fejlődött égéstermények az (A) elpárologtató körül emelkednek föl és a (B) nyilak irányában áramolnak. A váltakozva álló, tűzálló anyagból készült (8 S) közfalak a gázokat, míg azok a kémény felé áramolnak, arra kényszerítik, hogy a függélyes csöveket egész hosszúkon körülfolyják, úgy hogy majdnem hidegen jutnak a kéménybe. A függélyes (m) cső a (Q) cső útján (1. ábra) az (R) gőzgyujtóval közlekedik, míg a függélyes (n) csövek a túlhevített gőzt a motorba vezetik. Az 5. ábra a túlhevítőcső és az (n). illetve (m) gőzgyujtó kapcsolási módját ábrázolja. A túlhevítőcső végét aczélból készült alakcsőben kúpossá tesszük. Ezt a kúpos végét a (d) kúpba szorítjuk, mely az (m) csőbe van becsavarva. A túlhevítőcsőhöz forrasztott (a) gyűrűt a (d) kúpra csavart (e) csavarház fogja meg és tartja rögzítve. A tömítés eme módja teljesen bevált. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazán, jellemezve több egymás mögött elrendezett (A1 B) elem által, melyek függélyes, fölfelé czélszerűen kúposán kiszélesedő csövekből állanak és csupán csak a fölső végeiken állanak egymással kapcsolatban, mely végükön a tápláló vizet vezetjük be akként, hogy a víz az egyik elemből csupán akkor juthasson a másikba, miután ezen fölülről lefelé és azután alulról fölfelé, tehát a füstgázoknak az (S) választófalak által meghatározott áramlási irányával ellentétes irányban végig haladtak. 2. Gőzkazán az 1. igény szerint, melynél az (A1 B) elemek előtt még (A) elpárologtatók és (R) gőzgyűjtők is el vannak helyezve akként, hogy az (A) elpárologtatók az utolsó elemek részben gőzdóm gyanánt szereplő végével az utóbbi vízvonala közelében vannak összekötve, míg az esetleg alkalmazott és az (R) gőzgyűjtőkből táplált túlhevítők a tüzelés bármely pontján egy tetszőleges (Al) elem előtt alkalmazhatók. (1 rajzlap melléklettől.') PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDAJA BUDAPKSTEN