24218. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú üreges dugattyúval

_ 4 -6. ábra) ajánlatos, ha a hengeres (22) vezetéket egy (23) furattal látjuk el, nehogy a vezeték okozta folyadéktorlódás a szelep ben ennek fölemelkedését meggátló nyomást létesítsen. Néha czélszerű azonban, ha a szelepet belső (17) kamarával (6. ábra) látjuk el, melyben a (22) vezeték foglal helyet és mely a vezeték okozta torlódásnak megfelelően van méretezve, úgy hogy a folyadéknyomás a szelep mozgását csak kis mértékben befolyásolja. A központosán vezetett szelepnél a be-és kiömlő nyílás hatásos keresztmetszetének viszonyát akként változtathatjuk, hogy a (22) vezeték külső fölületének keresztmetszetét megváltoztatjuk és ezzel a szelep kiömlési végének hathatós fölíiletét a beömlési vége hathatós fölületére viszonyítva is megváltoztatjuk. Ekként a szelepnek a fészkéről való leemelésre szükséges erőt kisebbíthetjük és így erőt takaríthatunk meg. Hogy a folyadéknak a vezeték külső fölülete okozta torlódását minimálissá tehessük és a vezetékkel kapcsolt légkamar11 térfogatát nagyobbítsuk, ajanlatos, ha a vezetéket fúrattal látjuk el, mely a kúpos (7) részben kiképezett térrel közlekedik. A 8. és 9. ábra a találmány szerint ki képezett többszörös szelep egy kiviteli alakját ábrázolja, továbbá a szelep alátámasztására és vezetésére szolgáló oly berendezést, mely két részből, közbeeső darab közbeiktatása nélkül készül. A sugárirányú (19) karok (9. ábra) egy központi (7) ágyat viselnek, mely lefelé kisebb átmérőjű (22) hengerbe megy át. Ez a henger szolgál a szelep tartója és vezetéke gyanánt, belső fala pedig a (6) belső szelep (15) karjait befogadó hornyokkal van ellátva. Mikor a szelep záródik, a külső (36) szelep a (9) szelepkamarára és a belső (6) szelep a külső (36) szelep belső fölületére fekszik. A külső (36) szelep görbített külső fölületét (38), belső fölíiletét (39) jelzi. A szelepkamrák és a szelepek akként vaunak alakítva, hogy a folyadék átveze- , tésére szolgáló utak hosszanti metszetben ! egy sor enyhe görbületű görbéből, vagy 1 ily görbék által összekötött egyenesekből álljanak. A találmány szerint a szelepek egy vagy több, ugyanazon vagy különböző, tetszőleges anyagból készült részből állanak. A 2. ábrán öszetett szelep látható, melyben egy eltávolítható, kaucsukból, bőrből vagy más hasonló anyagból készült tömítés van alkalmazva, akként, hogy az említett anyagokból készült gyűrűt a szelep többi részei közé befogjuk. A 3. ábrán egy kivehető, a szelepülés gyanánt szereplő (24) gyűrű van a szelepkamara belsejében alkalmazva. Ez a (24) gyűrű akként van alakítva, hogy külső fölülete a szelepkamara falához jól hozzá simuljon és így a szelepülés a szelepkamara falát képező föliiletbe essék. Mint az az 5. ábrán látható, a kívülről vezetett szelepnél a löketmagasságot a (25) állítócsavarok segélyével lehet szabályozni, melyek az üreges dugattyú kiömlési nyílásánál alkalmazott (26) karimákba vannak csavarva és a szelep (15) vezetőpofáira fekszenek. Ajánlatos, ha az (1) dugattyú (20) beömlési végét a szelep felé fokozatosan szűkítjük (3. ábra), hogy a folyadék sebessége abban a mértékben, a melyben a folyadék a szelep nyílása felé közeledik, nagyobbodjék és így a szelepet nyitó és a nyomócsőbe szorító erő is növekedjék. Azokban az esetekben, a melyekben a nyomó csőben a nyomás oly nagy, hogy a folyadék kinétikai energiája hatása alatt elegendő folyadékmennyiség a csőbe be nem juthat, egy szívó szelepet alkalmazunk, mely meggátolja, hogy a folyadék a nyomócsőben uralkodó túlnyomás hatása alatt a szívócsőbe visszafolyjék. Ez a (16) szívócső, valamint az ehhez tartozó kamarák is legczélszerűbben a 4. ábra szerint szerkeszthetők. Ha a szívócsőben szívószelepet helyezünk el, ez a folyadéknak a szivattyúban való súrlódását nagyobbítja, de ennek daczára a találmány szerint szerkesztett szivattyú az ismeretes szívószelepes szivattyúknál még akkor is munkabíróbb fog lenni, ha szívószelepje van.