24202. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés mindenféle fűtési czélra
•Megjelent 1ÍM>&. évi május hó JLO-éii. MAGY. g||| KIR. SZABADALMI ]||JQ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24202. szám. V/e/2. OSZTÁLY. T«HMF -ISVRSN R^NNTN WR WGGGAUEAEA FCVR* UW .-R .. , I\. M N I N II II IMM NI-A I—•MGANXAM— Tüzelő bei-endezés mindenféle fűtési czélra. STAUSS KÁROLY VILMOS MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 junius hó 12-ike. Az eddigelé eszközölt, bármily rendszerű tüzelési telepekre vonatkozó javításoknak mindeddig általános és behatóbb eredményük nem volt, mivel a fő hátrány t. i. a rostélynak időszakos táplálása, különösen ipari telepeknél nagyon is érezhető hátrányoknak volt az okozója. Ezen hátrányok a következők: 1. A tüzelő ajtók gyakori nyitása újabb szén utánrakás czéljából, a melynek folytán nagy mennyiségű hideg levegő jut a húzamokba, mely a fűtő testet lehűti és tartósságát nagyban hátrányosan befolyásolja, különösen apró szén tüzelésnél, melynél csak csekély magasságú rétegek adagolhatok és így a tüzelő ajtó gyakori nyitása válik szükségessé. 2. Minden adagolás után a tűztél- le van hűtve, úgy hogy a szabaddá váló gázok nem gyúlhatnak meg és mint füst és korom a kéményen át elvonulnak; egyszersmind azonban levegő is hiányzik elégésükre, mert a frissen adagolt szén által, annak a fűtőgázokkoz való hatolása megakadályoztatok. 3. A fűtési test idővel koromréteggel vonatik be, mely a fűtőgázoknak meleg átadását gátlólag befolyásolja és jgy nagyobb szónfogyasztást tesz szükségessé. 4. A szén elégésével a léghuzam ellen nem őrizhető mértékben növekedik, és pedig legerősebb akkor lesz, midőn az a legkevésbbé szükséges, vagyis a midőn a leggyengébbnek kellene lennie, úgy hogy a fűtési hatásfok ártalmas levegő hozzávezetés által alább szállíttatik, másrészt azonban a léghuzam akkor a legkisebb, mikor leginkább volna reá szükség, vagyis midőn legerősebbnek kellene lennie, tehát közvetlen az adagolás után. A levegőnek a tüzelő anyaghoz való vezetése szempontjából tehát épen megfordította áll fönn az ésszerű elégetés követelményeinek és alapjának. 5. Hogy a rostély csak csekély magasságú réteggel legyen borítva, azért megfelelő terjedelmű területre van szükség, minek következtében 2 méteres és ezen túl érő hosszak állanak elő, melyekre a szén nehezen adagolható és melyek csak nehezen tisztíthatók meg a salaktól. A rostélyok hosszával természetesen az említett hátrányok még inkább növekednek. 6. A tűztérben föllépő hőfokingadozások azonban kazánoknál az ezekben lévő gőznyomásingadozást vonják maguk után, úgy hogy az által a gépnek egyenletes járása is megzavartatik. Ezen hátrányok némelyike jól iskolázott
