24190. lajstromszámú szabadalom • Támasztó golyós csapágy
viejíjeleiit 11)02. évi május hó 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24190. szám. V/o/l. OSZTÁLY. Támasztógolyóscsapágy. DEUTSCHE WAFFEN- UND MUNITIONSFABRIKEN CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 2-ika. A találmány tárgya egy támasztógolyóscsapágy, mely minden, a lehetőleg csekély súrlódás, a figyelembe jövő részek, a futófölületek stb. kismérvű kopása szempontjából támasztható igénynek megfelel. Ebből a czélból, hogy a súrlódási együtthatót lehetőleg kisebbíthessük, a csapágyat úgy szerkesztettük, hogy a megtámasztott tengely középvonalára merőleges tengelyek körül gördülő golyók pályáinak összes pontjai a golyóknak az eme gördülési tengelyek metszési pontjából szerkesztett érintőibe essenek. A futófölület ily alakításánál a golyók tudvalevőleg vízszintes irányban kitérni törekszenek és hogy ezt a kitérést meggátolhassuk, külön berendezések szükségesek, mely berendezések alkalmazásánál válik csak a futópályáknak a föntebb jelzett alakítása lehetségessé. Ez a berendezés abból áll. hogy egy ugyancsak golyókra ágyazott futógyűrűt alkalmazunk,melynek ennek következtében az előbb említett golyópályákkal konczentrikusan kell beállania. A jellemzett futógyűrü ágyazásánál a következő megfontolások alapján bizonyos föltételeket kell teljesíteni. Ha ezt a futógyűrűt akként rendeznők el, hogy a golyókkal ezek nyugalomban lévő sarkainak megfelelő magasságban érintkeznék, illetőleg, hogy a futópálya vagy ennek érintőfölületei a megtámasztott tengely középvonalával párhuzamosak volnának, akkor a futógyűrű mozgása nem volna elég biztos, a mennyiben az a sugárirányban kitérni törekvő golyósorra a kellő ellennyomást nem gyakorolhatná. Ennek következtében a futógyűrű nem maradna mindig biztosan ugyanabban a helyzetben és így magában a csapágyban sem volna az egyensúlyi állapot eléggé biztosítva. Ezt akként kerüljük el, hogy a meglévő reakcziónyomást oly módon hasznosítjuk, hogy a szabadon forgó futógyűrűt a tengely középvonalával párhuzamos erő terhelje és hogy az ily módon állandóan konczentrikus helyzetben tartassék. Ez a föltétel teljesítve van, ha az illető (r) gyűrűt, mint az a csatolt rajzon látható, akként rendezzük el, hogy az érintkezési, illetőleg futóföliilete ue essék a golyók nyugvó sarkaiba, vagyis más szóval, ha a golyók érinkezési pontjaihoz húzható érintők egy kúpfölületet határoznak meg. Ebből az következik, hogy ezt a gyűrűt is golyósorral kell megtámasztanunk, melyet ugyancsak úgy kell elrendeznünk, hogy a megfelelő érintkezési pontokhoz húzható érintők ugyancsak egy kúpfölületet határozzanak meg. Ekkor a
