24188. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok előállítására

- 7 -ban elegendő vizet, a fejlesztőkben szükséges vizet külön külső gőzforrásból kell bevezetnünk vagy pedig, mint a rajzon látható a (69, 70) gőzfejlesztőkből. Ennek foganatosítására czélszerűen a (128) esőrendszert alkalmazzuk, mely a két gőzfejlesztőtől a fejlesztőkhöz vezet. A csőrendszerbe alkalmas (129) szelepek vannak beiktatva, melyekkel az összeköttetéseket szükség szerint létesíthetjük. A gőzcsövek a gőzt a megfelelő (83, 84-, 85), illetve (86) csöveken át juttatják a fejlesztőkbe. (4. ábra.) Ha a készüléket a kamráknak a már ismertetett módon való fölhevítése által működésre kész állapotba helyeztük, két kamra, pl. (60 és 61) össze van kötve egy pár (64 és 65) fejlesztővel és föltéve, hogy a (61) kamra a czirkuláló gáz fölhevítésére szolgál, a (68) szelep olyan állásban van, hogy a czirkuláczió a (70) gőzfejlesztőkön át a (61) kamra felé megy végbe, hol a gáz a gázkészítéshez szükséges hőmérsékletre hevíttetik. Ez a gáz a (65) fejlesztőhöz jut és ennek fölső részén belépve, leszáll és ezen fejlesztő alsó részén távozva, a (64) fejlesztő aljában lép be, mi mellett a már ismertetett módon gőzt bocsájtunk a (65) fejlesztőbe; ilyen módon a (65) fejlesztőben vízgáz fejlődik és a czirkuláló gáz a még fejlesztett gázzal együtt a (64) fejlesztőbe jut, ledesztillálja az ebben lévő szénből a szénhydrogén gőzöket, innét a (33) csövön távozik és a (79) csövön át a (60) kamrába lép. Ebben a kamrában a hő a gáztól elvonatik és a szénhydrogéngőzök permanens gázokká alakulnak át. A gázok ezen kamra hideg végén kilépve, a (69) gőzfejlesztőbe jutnak, hol a maradék meleg gőzfejlesztésre használtatik föl, ezután a (68) szelephez és a (71) fúvóhoz jutnak és egy részük a készülékből a gáztartóhoz vagy gázvezetékhez vezető (92) kibocsátó csövön át távozván, a többi tovább halad és a körfolyamatot megismétli. Ezt a műveletet folytatjuk mindaddig, mig a (61) kamra alkalmas gázkészítési hőmérséklet alá le nem hűlt, mikor is a (60) kamrát kiiktatjuk és a máiismertetett- módon gáznak benne való elégetése által újból fölhevítjük és az összeköttetéseket úgy változtatjuk, hogy a (63) kamrát bekapcsoljuk és az áram irányát úgy változtatjuk meg, hogy az a (90) csövön át a (63) kamra hideg végéhez irányul és ennek meleg végén kilépve, a (82) csövön és a (75) szelepkamrán át a (64) fejlesztőbe lép, mely most már koksszal van megtelve, mely azon bitumentes szén száraz desztillácziója által képződött, mellyel azt az eljárás korábbi szakaszai alatt megtöltöttük. E közben gőzt vezetünk ebbe a fejlesztőbe, melyben vízgáz képződik. A kombinált gázok azután a (65) fejlesztőben fölemelkednek, melyet szénnel töltöttünk meg és ebből a szénhydrogéngőzöket ledesfltillálva, a gázok a (61) kamra meleg végéhez jutnak, mely kamra most úgy működik, mint az előbbi szakaszban a (60) kamra működött. Innét a gázok a (61) kamra hideg végén kilépnek és a (70) gőzfejlesztőhöz és a (68) szelephez jutnak, míg a fejlesztett gázmennyiséggel egyenlő mennyiségű gáz a (92) csövön át elvezettetvén, a többi tovább kering. Ha a (63) kamra a szükséges gázkészítési hőmérséklet alá hűlt, le, a (61) kamrát iktatjuk ki, a (62) kamrát pedig az áramkörbe iktatva, ez utóbbi lesz a hevítőkamra, a (63) kamra pedig melegabszorbeáló kamra gyanánt szerepe], míg a (61) kamra tüzelőanyagnak benne való elégetése által fölhevíttetik. Az eljárás következő szakaszában a (60) kamra lesz a hevítőkamra és a (62) kamra a hőabszorbeáló kamra. Az ezután következő szakaszban (61) a hevítőkamra, (60; pedig a hőabszorbeáló kamra és így a műveletek ismétlődnek, mi mellett a kamrák mindegyike a müvelet két megelőző szakasza alatt fölhevíttetik. Ez lehetővé teszi a kamráknak gazdaságos hevítését olyau periódus alatt, mely kétszer otyan hosszú, mint az, mely alatt hevítőkamra gt

inánt szolgálnak. Megjegyzendő még, hogy minden kamra, mely a korábbi szakaszban hevítőkamra volt, a következő szakaszban hőabszorbeáló kamra lesz. Mig a kamra hevítőkamra gyanánt szolgál. az alatt hőmérséklete annyira csökken, hogy azután hőabszorbeáló kamra gya-