24141. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fék
- 2 — nak alsó végeikkel csuklósan megerősítve, melyeknek fölső végeihez az (1) csavarrúgó egyik vége és egy (r) kapcsolórúdnak egyik vége csatlakozik. Az (1) kapcsolórudak másik végei egy a két (m) gyűrű függélyes (s) hasítékaiban vezetett (t) harántrúdhoz vannak csuklósan megerősítve. Ha a (t) harántrúdat az (s) hasítékokban önmagával párhúzamosan fölemeljük, úgy az (r) kapcsolórudak az (1) csavarrúgó két végét szétfeszítik, illetve ez utóbbinak csavarmeneteit még jobban visszaforgatják, m által az illető (k) karmantyú, illetve a járómű tengelye szabadon bocsáttatik Ha. ellenben a (t) harántrúdat magára hagyjuk, úgy annak önsúlya az (r) kapcsolórudak fölső végeihez csatlakozó csavarrúgó feszültségével egyetemben a (t) harántrúdnak az (s) hasítékokban való lesülyedését eszközli, mi által az (1) csavarrúgónak ekkor teljes hatását kifejtő feszültsége annak önműködő bezáródását, illetve a kocsitengelynek önműködő befékeződését idézi elő, mely tengely a csavarrúgót mind erősebben összehúzza, a mennyiben, bármilyen is legyen a menetirány, illetve a kocsitengelyek forgási iránya, az (1) csavarrúgónak a forgás folytán húzásra igénybe vett egyik vége mindig az egyik (q) kapcsolórúd és a helytálló (m) gyűrű által rögzíttetik. A (t) harántrúdnak fölemelésére a jelen kiviteli példánál a következő szerkezet szolgál : Az (m) gyűrűk fölső lapjainak (u) szemeiben egy (v) tengely van forgathatóan ágyazva, melyre két (w, x) emeltyűkar van szilárdan ráerősítve. A (w) karok hosszúkás lyukkal ellátott végeikkel a (t) rúdba kapaszkodnak, míg az (x) karok mindegyikéhez egy-egy (y) vonórúd csatlakozik. Ez utóbbi ismert módon a kocsi homlokoldalán elrendezett fékező orsóval van összekötve. A 2. ábra baloldalán még egy másik kiviteli alak van föltüntetve, melynél a járómű egy és ugyanazon végéről egyidejűleg mindkét (1) csavarrúgó visszaforgatható és kioldható. Ez esetben az egyik (k) karmantyú (m) gyűrűin egy második (n) szem és egy (w, x) emeltyűkarokkal ellátott második (v) tengely van elrendezve; ez esetben egy (z) rúd a két járóműtengely kioldószerkezeteit egymással összeköti. A (z) rudakat kocsivonórudakként is képezhetjük ki, melyeknek segélyével az egyes járóművek egymáshoz, illetve a mozdonyhoz vannak kapcsolva. Mindaddig, míg a mozdony a járóművet vontatja, a csavarrúgó visszafordítva marad, ha pedig a vohórúdra gyakorolt húzóhatás megszűnik, a járóműnek önműködő befékeződése következik be. A jelen találmány tárgyát képező fék emelőgépeknél, fölvonóknál stb. is előnyösen alkalmazható, oly czélból, hogy a hajtóerő kikapcsolása alkalmával a teher lesülyedése önműködően megakadályoztassék. A csavarrúgó elkopásának csökkentése czéljából az általa körülzárt fékezendő részt a rúgónál lágyabb anyagból készíthetjük. A csavarrúgót továbbá az általa körülzárt fékezendő résszel együtt egy alkalmas folyadékot, például olajat tartalmazó edénybe is befoglalhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő fék, jellemezve egy meneteinek visszaforgatása után a fékezendő részre rátolt csavarrúgó által, melynek belső átmérője a rúgó szabad állapotában a fékezendő rész átmérőjénél valamivel kisebb és melynek egyik vége akként van rögzítve, hogy a csavarrúgó az általa körülzárt résszel együtt el nem fordulhat. 2. Az 1. pontban védett önműködő fék, melynél két a fékezendő részt lazán körülvevő helytálló gyűrűre egy-egy kapcsolórúd van egyik végével csuklósan ráerősítve, melynek másik végéhez a csavarrúgó egyik vége és a második kapcsolórúd egyik vége csatlakozik, melynek másik vége egy a gyűrű hasítékaiban önmagához párhúzamosan eltolható harántrúdhoz van csuklósan kapcsolva oly módon, hogy ezen rúdnak önmagához párhuzamos eltolása esetén a csavarrúgó két vége szétfeszíttetik, illetve ennek tekerületei visszafordíttatnak és ez által a csavarrúgó működésen kívül helyezhető. °AUAS RÉSZVÉNY TARSASÁO «*R ,VDÁJA 3UDAPE8T& (1 rajzlap melléklettel.)
